Mint ismert, a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv részeként 2013 január elsejétől bevezeti a kisvállalati adót, illetve a kisadózók tételes adóját, melytől a vállalkozások költségmegtakarítása révén a munkahelyek megtartását, esetleges bővülését is remélik. Ahhoz azonban, hogy jövőre így adózhassanak az érintettek, még idén év végén jelezni kell az adóhivatalnál az erre vonatkozó szándékot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a napokban tette közzé honlapján a részletes útmutatót. Az mfor.hu kisvállalkozói kalkulátora pedig némi útmutatást és segítséget adhat a döntésben, bár hangsúlyoznánk, hogy ez nem helyettesíti a könyvelőjével való egyeztetést.
Tételes kisadó (kata)
Ahogy az már a munkahelyvédelmi akciótervből is kiderült, a kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja:
- egyéni vállalkozó
- egyéni cég
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt. mely, legalább egy magánszemélyt kisadózóként jelent be.
Nem választhatják viszont biztosítási ügynöki, brókeri, nyugdíjalap egyéb kiegészítői tevékenységgel foglalkozó vállalkozók, valamint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozók sem. Illetve azok számára is ki van zárva ez az adónem, akiknek az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül az adószámát felfüggesztette, vagy törölte.
Főállású kisadózóként havi 50 ezer, mellékállásúként pedig havi 25 ezer forint lesz az adó mértéke, mellyel az érintett vállalkozó kiváltja a vállalkozói szja-t és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadót, a társasági adót, az szja-t, és a bér után fizetendő járulékokat is. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt – bizonyos kivételekkel (pl. a hónap teljes időtartamában táppénzen van) – minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.
Ha az adózó a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, és az év során elért árbevétele meghaladja a 6 millió forintot, az azt meghaladó részére 40 százalékos adót kell fizetnie, melyet az adóévet követő év február 25-ig kell teljesítenie.
"Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A már működő vállalkozásnak, aki 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2012. december 1-31. közötti időszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá. Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól" - részletezi a NAV. Azok a formanyomtatványok, melyeken a bejelentést meg lehet tenni, december elsejétől lesznek elérhetők. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy az év során bármikor lesz arra módja a vállalkozónak, hogy a kata hatálya alá bejelentkezzen.
Fontos ugyanakkor, hogy a bejelentő nyomtatványok végrehajtó okiratnak minősülnek, ami azt jelenti, hogy ezen irat alapján tartja nyilván az adóhatóság az adófizetési kötelezettséget.
Kisvállalati adó (kiva)
Szintén december 1. és december 20. között lehet majd bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá is, melyhez a nyomtatványokat december első napjával elérhetővé teszi az adóhatóság. Ugyanakkor, ha esetleg a vállalkozó megalapozatlan döntés hozott volna akkor január 15-ig visszavonhatja a bejelentkezést. A bejelentkezés feltétele, hogy azon a napon a vállalkozásnak ne legyen egymilliónál nagyobb végrehajtható adótartozása. Ezen túlmenően a kiva választásának feltételei az alábbiak:
- az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző évben nem haladhatja meg a 25 főt
- az adóévet megelőző évben az elszámolandó bevétele nem haladja meg az 500 millió forintot
- az adóévet megelőző évben az adóhatóság nem függesztette fel, vagy törölte az adószámot
- december 31-ével zárja az üzleti évet a vállalkozás
- az adóévet megelőző évben a mérlegfőösszeg sem haladja meg az 500 millió forintot.
Fontos ugyanakkor, hogy a statisztikai létszám és az árbevétel számításánál a kapcsolt vállalkozásokra jellemző adatokat együttesen kell számításba venni.
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző évi összegével) és a személyi jellegű kifizetéseinek – személyi jellegű ráfordítások, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek – együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege, amit ebben az esetben a minimum kisvállalati adóalap jelent.
Az adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azon tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt - részletezi a legfontosabbakat a NAV.
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka, mellyel az alany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, viszont az áfát, vagy az osztalékhoz kapcsolódó közterheket ugyanúgy fizetnie kell majd.
Székely Sarolta
mfor.hu
