A második Orbán-kormány az adórendszer teljes átalakítását tűzte ki célul, ami mára lényegében meg is történt. Sőt, kormányzati részről is úgy nyilatkoznak, az alapokat letették, már csak finomhangolásokra lehet szükség. Viszont a mai napig komoly vitákat képes gerjeszteni az átalakítás hatása - emlékezzünk csak a Pénzügyi Szemlében megjelent, Századvég munkatársa által is jegyzett tanulmányra, mely azt boncolgatta, kik is nyertek/vesztettek az egykulcsos adón.
Az adórendszer átalakításának hatása vitathatlanul tetten érhető a különféle statisztikákban, így az OECD adatbázisának vonatkozó részeiben is, melyet ezúttal az mfor.hu segítségül hívott. A vizsgálódások nyomán tapasztalt drasztikus változásokról ezúttal egy kétrészes "mini-cikksorozatban" számolunk be, elsőként a jövedelmekre rakódó adóterhelés alakulását vesszük górcső alá.
Cikkünkben két jövedelemkategóriát vizsgálunk meg az egyedülállók vonatkozásában: először is azokat, akik az átlagjövedelem 67 százalékáért dolgoznak legfeljebb, illetve azokat, akik az átlagjövedelem 167 százalékáért. Értelemszerűen az előbbieket tituláljuk az alacsony keresetűnek, utóbbit pedig magas keresetűnek.
Így lett rosszabb az alacsony keresetűeknek...
Ami az alacsonykeresetű egyedülálló személyeket illeti, 2012-ben 47,6 százalékos volt a jövedelmük adóterhelése, ami 2002 óta a legmagasabb szintnek felel meg. 2010-ben még 43,8 százalékos volt az adóterhelés, vagyis az összes, nettó bérre rakódó adó és járulék mértéke. Mivel esetükben az idei évben nem volt érdemi változás már az adórendszerben, így minden bizonnyal 2013-ra is hasonlóan magas számot közölne az OECD.
Az alábbi grafikonon egyébként nagyon is jól látható, hogy változott a hazavitt összegeket terhelő adók mértéke az elmúlt 12 év során: 2010 óta 3,8 százalékponttal növekedett a kiskeresetűeket érintő teher. Csak épp, amit mindenképpen fontos megjegyezni, mindez nem az egykulcsos adó következménye. Már csak azért sem lehet az, mert a személyi jövedelemadó esetükben 17-ről 16 százalékra csökkent. A problémát az adójóváírás kivezetése okozta, így ugyanis elvesztették az "adótól történő mentesülés" privilégiumát is.
A tavalyi 47,6 százalék egyébként a második legmagasabb értéknek számít az OECD-tagállamok körében, és egyedül csak Belgium előzi meg hazánkat 50,5 százalékos elvonással. Az alacsony keresetűek helyzetének romlását jól szemlélteti az a tény is, hogy 2011-ben még "csak" a negyedik legmagasabb volt az elvonás mértéke, 2010-ben pedig ennél is kicsivel jobb volt a helyzet, hiszen akkor az ötödik legmagasabb volt az országok között.
... sokkal jobb annak, aki sokat keres
A magas keresetűek esetében viszont teljesen fordítottan történtek változások. Az átlag 167 százalékáért dolgozók bérét összesen 50,6 százalékos adó terhelte 2012-ben a 2010-es 53,1 százalék után. Vagyis 3,5 százalékpontos mérséklődés következett be - szemben az alacsony keresetűek 3,8 százalékos tehernövekedésével.
Ezzel egyébként az adóterhelés mértéke tavaly eddig még nem látott mélypontra csökkent, sőt az OECD-tagállamok rangsorában sem foglalunk el annyira "rossz" helyet. A magyar 50,6 százalék ugyanis "csak" a hetedik legmagasabb volt tavaly. 2011-ben a negyedik, 2010-ben pedig még a második legmagasabb volt az elvonások mértéke Belgium után. Az idei évben ráadásul valamicskét tovább is mérséklődött az adóterhelés, mivel már teljesen kikerült a képből a szuperbruttósítás. Bár cserébe a nyugdíjjárulék-fizetés felső határát is eltörölték, viszont ez csak az igazán sokat - több mint 600 ezer bruttót - keresőket érinti.
Így fordult a világ
A két általunk vizsgált csoport adóterhelését tekintve rendkívül jól kirajzolódnak a változások, ha a két görbét egy grafikonon jelenítjük meg. Ahogy látható, 2000-2001-ben - még az első Orbán-kormány idején - rendkívül magas volt az adóterhelés. Ezt követően 2002-től a Medgyessy-kormány regnálása alatt előbb csökkenő trendet követett a két görbe - egymással már-már párhuzamosan -, Gyurcsány hatalomra kerülését követően pár évvel emelkedő trendbe váltott az adóterhelés - köszönhetően például a 2006-tól bevezetett szolidaritási adónak is. 2009 után aztán a Bajnai-kormány intézkedései tudták mérsékelni a majdnem korábbi csúcsot is elérő elvonások mértékét.
A drasztikus változás aztán 2011-ben, az egykulcsos adó bevezetésével érkezett el, amikor is már ellentétes irányú volt a mozgás. Akik keresete még az átlagot sem érte el, az adójóváírás kivezetése miatt egyre több adóteherrel "néztek szembe", míg jóval az átlag feletti bérért dolgozók esetében látványosan csökkent a terhelés. Az idei évben pedig, ahogy fentebb már írtuk, az alacsony keresetűeknél nem történt változás, míg a magas keresetűek helyzetét tovább javította a félszuperbruttó teljes kivezetése.
Székely Sarolta
mfor.hu
