Azt egyelőre nem tudni, hogy egyáltalán nem akarja értékesíteni a magyar bankot az osztrák tulajdonos, vagy csak a Széchenyi Bank egy eurós ajánlatát kevesli-e. Feltételezhető egyébként, hogy ez utóbbiról lehet szó, hiszen korábban a Raiffeisen AG vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy megfontolják a magyar egység eladását, illetve a bank magyar vezetője Heinz Wiedner a dolgozóknak küldött karácsonyi levelében is utalt az eladás lehetőségére.
Értesülésünk szerint ma késő délután sajtótájékoztatót fognak tartani a döntésről.
Az ügy előzménye, hogy előbb hétvégén a Magyar Hírlap, majd hétfőn a Magyar Nemzet is arról írt, hogy magyar kézbe kerülhet a Raiffeisen helyi egysége. A lapértesülések szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett az osztrák Raiffeisen Bank International AG magyarországi leánybankjára. A köztudottan kicsi Széchenyi Bank – amely eddig a keleti nyitás jegyében elindult kereskedőházak finanszírozásával vált ismertté – saját tőkéből aligha tudja kifizetni a vételárat. Arra viszont alkalmas a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. (T&T) 51 százalékos tulajdonában lévő pénzintézet, hogy a kisebbségi tulajdonos magyar állam tőkeemelésével vagy hitelnyújtásával hozzájusson a Raiffeisen megszerzéséhez szükséges pénzhez.
A felvásárlással kapcsolatos kérdésre a T&T-hez köthető Töröcskei István a Magyar Nemzetnek azt mondta, miután folyamatban lévő ügyletekről a megállapodás aláírásáig nem szokás nyilatkozni, sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja az ajánlattételről szóló értesülést.
Az ajánlat létét kedden megerősítette az anyabank, viszont a részletekkel kapcsolatban semmit sem árultak el. Kedden délután a Napi.hu már úgy értesült, hogy a részben állami tulajdonban levő pénzintézet 1 eurót (jelenlegi árfolyamon mintegy 300 forintot) ad a nála nagyságrendekkel nagyobb bankért, viszont a magyar kormány átveszi az összes kinnlevőséget, tartozást, bedőlt hitelt. Így az osztrákok "fájdalommentesen" tudnak kilépni a magyar piacról. A lap akkor azt írta, hogy szinte biztosan nyélbe ütik az üzletet.
Ezt némileg ellenpontozta Varga Mihály szerda reggeli nyilatkozata, hiszen egy ilyen nagyságrendű tranzakció kapcsán – informálisan mindenképpen – vannak információi a miniszternek. "Én azért arra még nagy tételben nem fogadnék, hogy ez a tranzakció be is fog következni" - jelentette ki a Varga Mihály. Hozzátette, hogy ez a bank hosszú éveken keresztül nyereséget hozott a tulajdonosainak, és ha most átmenetileg el is gondolkodnak azon, hogy el kellene adni, az sem zárható ki, hogy a végén meggondolják magukat.
Kifejtette ugyanakkor, hogy a magyar államnak, mint az említett kis bank kisebbségi tulajdonosának arra kell figyelnie, hogy az adófizetők pénze megfelelően hasznosuljon. Ha úgy látják, a magyar államnak nem érdeke az, hogy banki tranzakciókban vegyen részt, akkor határozottan ki kell fejteni ezt az álláspontot, és ki kell mondani, hogy ez nem támogatható. Hozzátette: "még nem tartunk itt".
A Raiffeisen eszközállománya 111-szerese a Széchenyiének (2119,6 milliárd forint vs. 19,6 milliárd), míg a betétek terén 93-szoros a különbség (1315,1 milliárd vs. 14,6 milliárd). A Széchenyi saját tőkéje nem csak hogy a Raiffeisen ötvennyolcada, hanem harmincszor kevesebb, mint amekkora veszteséget az osztrák pénzintézet magyar leánybankja elszenvedett 2012-ben. A Raiffeisen csak bankadóból többet fizetett tavalyelőtt (7 milliárd forintot), mint a Széchenyi tőkéje.
mfor.hu
