Tartós befektetési számla (TBSZ)
2010-ben hozták létre a Tartós Befektetési Számla konstrukcióját, melynek célja az volt, hogy a lakosság hosszú távú megtakarítási hajlandóságát növeljék, így elsősorban azoknak a magánszemélyeknek ajánlott ez a lehetőség, akik 3-5 éves megoldásban gondolkoznak. Nagy előnye a TBSZ-nek, hogy kamat-, árfolyam-nyereségadó és osztalékadó alól mentes, bár ennek feltétele, hogy ki kell várni az 5 éves futamidő végét. Bár, ha korábban van szükség a lekötött összegre, akkor is kedvezménnyel lehet hozzájutni a pénzhez. Ha a lekötéstől számított 3 és 5 év között vonja ki a befektetést a magánszemély, akkor 10 százalékos adóval kell számolnia. Ha viszont még a 3 év leteltét sem tudja megvárni, akkor a hagyományos számlán nyilvántartott befektetésekhez hasonlóan 16 százalékos adóteherre kell készülnie.
TBSZ-t minden évben lehet nyitni akár már 25 ezer forint befizetésével is. Az első (tört) év a felhalmozási időszak, mely a nyitás évének utolsó naptári napjáig tart. Ezen idő alatt a befektető bármikor bármekkora összeget elhelyezhet a számlán. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy csak a felhalmozási időszakban lehet pénzt tenni a számlára.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és önkéntes nyugdíjpénztár
Ha valaki nyugdíj-előtakarékossági számlát szeretne nyitni, még néhány napig megteheti, jövőre ugyanis jelentős változás következik be ennél a megtakarítási formánál. A számla minimális tartási ideje ugyanis a jelenlegi háromról tíz évre emelkedik, a még idén megkötött szerződésekre viszont a mostani hároméves időhatár él.
Akárcsak a TBSZ, erre is jár egyfajta állami támogatás, hiszen az adott évben számlára történő befizetések után adójóváírás jár, melynek mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint, illetve 130 ezer, ha valaki 2020 előtt éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Az adókedvezményhez nem kapcsolódik jövedelmi korlát, és előnye még, hogy adómentes a számlán elhelyezett befektetések hozama és árfolyamnyeresége abban az esetben, ha a kifizetés a nyugdíjkorhatár elérése után és a minimális tartási időszak leteltét követően történik.
Viszont jelentős költséggel járhat ha idő előtt mondja fel valaki a megtakarítási számlát. Ha ugyanis a tartási idő letelte, vagy a nyugdíjkorhatár előtt venné fel a megtakarítást, akkor amellett, hogy szja-t és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni utána, még a korábban igénybe vett adókedvezményt is vissza kell fizetni az állam felé, ráadásul kamattal növelve az összeget.
Itt megemlítjük még támogatott megtakarítási formaként az önkéntes nyugdíjpénztárt is. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések 20 százaléka ugyanis (legfeljebb évi 100 ezer forint) visszaigényelhető az szja-ból. Ráadásul a befizetéseket a munkáltató is átvállalhatja, már ebben az esetben nem lehet élni az adókedvezménnyel. Az összeghez egyébként a nyugdíjkorhatár elérése előtt, a 21. év után vehető fel kamatadótól mentes formában. A hozamokat pedig már a 10 év után is kiutalhatók.
Lakástakarékpénztár (Ltp)
A lakáselőtakarékosság egyszerre megtakarítási és hitellehetőség is, melyben az illető arra kötelezi magát, hogy a minimum 4, maximum 10 éves megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel, egyenlő részleteket fizet az ltp-számlájára. Ezért cserébe a lakás-takarékpénztár vállalja, hogy a szerződéskor rögzített feltételek megvalósulásakor az elhelyezett összeghez az állami támogatás és az előremeghatározott, törvényben szabályozott kamat mellett lakáscélú kölcsönt nyújt, ha az ügyfél úgy kívánja. Az így összegyűlt összeg többek között új, vagy használt lakás vásárlására, meglévők felújítására is költhető.
A megtakarítás idő alatt állam is támogatja a tulajdonost az adott évben befizetett összeg 30 százalékával, maximum 72 ezer forinttal. Ezt viszont elvesztheti abban az esetben, ha a megtakarítás ideje nem éri el a 4 évet, vagy országon kívül, vagy pedig nem lakáscélra fordítaná a felgyülemlett összeget.
Székely Sarolta
mfor.hu
