Sereghajtók lettünk
Negyedév/negyedév alapon Európa sereghajtói között van a magyar gazdaság, mellettünk csak a portugáloknak és a franciáknak nem sikerült növekedni. Ezt látva talán nem véletlen, hogy a kormány kommunikációs gépezete sem aktivizálta magát ma reggel, a szokásostól eltérően ezúttal nem kommentálták a második negyedéves GDP-adatot.
Gazdasági visszaesés egyelőre egyik EU-országban sem tapasztalható, a fenti három országon kívül mindenki tudott legalább minimálisan növekedni az első negyedévhez képest. Persze ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Eurostat egyelőre nem közölte Görögország második negyedéves adatát, ami jó eséllyel negatív lesz majd, hiszen a nyakig eladósodott országban a sorozatos megszorítások negatív hatással vannak a növekedésre.
A magyar gazdaság lemaradása mellett további rossz hír számunkra, hogy fő exportpiacaink teljesítménye is meglehetősen gyenge volt. Németországban az első negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság a várt 0,4 százalék helyett. A magyar mellett a holland gazdaság is megérezte a német növekedés lassulását, ők is csak 0,1 százalékkal tudtak növekedni. Kérdés, hogy az eddig jól húzó német gazdaság megtorpanása meddig tart majd, ha szerencsénk van, akkor a második negyedévben csak a japán földrengés fogta vissza a bővülést és a következő három hónapban visszaállhatunk a korábbi pályára.
A németekhez kapcsolt gazdaságok mellett az Európai Unió és az eurózóna perifériális országai teljesítettek gyengén a második negyedévben, viszont a bolgár és a román mellett a brit gazdaság is csak minimális bővülést tudott elkönyvelni. Mellettük Spanyolország (+0,2%) és Olaszország (+0,3%) is csak minimális mértékben növekedett az első negyedévhez képest.
Jelenleg Európa mintaországai a balti államok, ahol a válság a legérzékenyebben éreztette hatását, nem volt ritka a 15-20 százalékos éves visszaesés sem 2008-2009-ben. Most a második negyedévben az észt gazdaság 1,8 százalékkal növekedett, Lettországban pedig 2,2 százalékos volt a bővülés. Mellettük jól teljesítettek a kontinens északi országai, ahol a belső keresletre (is) támaszkodik a gazdaság: Finnországban 1,2 százalékos, Svédországban pedig 1 százalékos volt a növekedés az első negyedévhez képest.
Tavalyhoz képest még a középmezőnyben vagyunk
Ha év/év alapon vizsgáljuk a megjelent GDP-adatokat, akkor Magyarország számára is jóval kedvezőbb a kép: a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított 1,2 százalékos magyar növekedés az európai középmezőny második feléhez tartozik. Az Unió növekedési átlaga 1,7 százalék volt tavalyhoz képest, azaz még így is az átlag alatt vagyunk.
Az éves növekedést tekintve a portugál gazdaság a kontinens sereghajtója 0,9 százalékos visszaesésével, bár valószínűleg a görögöknél ennél is nagyobb volt a csökkenés, de az ő adataik egyelőre nem ismertek. A luzitánok számára külön rossz hír, hogy az első negyedéves 0,6 százalékos csökkenés után gyorsult a visszaesés üteme.
A fenti két perifériás ország mellett négyen voltak Európában, akiknek nem sikerült elérni az egy százalékos növekedési ütemet év/év alapon. A román gazdaság 0,3 százalékkal növekedett tavalyhoz képest, a spanyolok és a britek egyaránt 0,7 százalékkal bővültek, míg az olaszoknál 0,8 százalékos volt a növekedés, és akkor utánuk következik a magyar gazdaság 1,2 százalékos növekedési üteme.
Tavalyhoz képest is a balti államok növekedési üteme emelkedett ki: az észt gazdaság 8,4 százalékkal nőtt, míg a lettek 5,7 százalékos, a litvánok pedig 5,9 százalékos adatnak örülhettek kedd reggel. Mellettük szintén a skandinávok szerepeltek jól: a finn gazdaság 3,7 százalékkal, míg a svéd 5,3 százalékkal növekedett. A magyar gazdaság számára különösen elkeserítő, hogy a környező országok közül az osztrákok és a szlovákok is impozáns - 4,1, illetve 3,4 százalékos - növekedést regisztráltak.
Beke Károly
mfor.hu
