A nap folyamán már több fontos részlet is kiderült a törvénnyel kapcsolatban:
- A törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhetnek.
- 400 pénzintézetnek minden deviza- és forinthitellel el kell számolnia.
- Az elszámolás 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint.
- Elsőként a devizahitelesek esetében kell elszámolni.
- Élő szerződések esetén a tisztességtelenül elvett pénzösszeg előtörlesztésnek számít.
- 2016. április 30-ig kamatemelési moratórium lép életbe, vagyis egyoldalúan sem kamatot, sem költséget, sem díjakat nem emelhetnek a bankok.
- A Magyar Nemzeti Banknak kell összeállítania az elszámolás alapját jelentő képleteket.
- 1000 milliárd forintot fizethetnek vissza a bankok a családoknak.
A most benyújtott javaslat az elszámolás szempontjából egységesen kezeli az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötések érvénytelensége miatt szükségessé váló elszámolást. Az elszámolási szabályok egyaránt irányadóak mindkét érvénytelenségi esetkör kapcsán felmerülő túlfizetésekre. Mutatjuk a részleteket! Ám előtte, még ami a dátumokat illeti, ha a bank nem perelte az államot, 2015. január 15-29. között, ha viszont igen, akkor február 14-28. között kell elküldenie az elszámolást az adósnak.
Ahogy a felsorolásban is említettük, a túlfizetéseket előtörlesztésként kell elszámolni majd. Az indoklás szerint "ezzel szemben nem hozható fel az az érv, hogy előtörleszteni csak az adós akaratából lehet. Az önkéntes előtörlesztés ugyanis itt felmerülhet, hiszen az adós az aktuális törlesztőrészlet teljesítésekor nem volt tudatában annak, hogy többet teljesít, mint amennyit kellett volna." A túlfizetések a törvény értelmében a tőketartozásnál kerülnek elszámolásra majd.
Ha lejárt tartozásról van szó...
A törvény értelmében ha lejárt tartozásról van szó, akkor a túlfizetést először a kamatra, majd a költségekre, végül pedig a tőketartozásra kell elszámolni.
Abban az esetben, ha szerződések teljesítésére irányuló kötelezettség már megszűnt, akkor a pénzügyi intézménynek az elszámolás elküldése mellett arról is tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy a neki járó összeget milyen módon veheti át. A fogyasztónak nyilatkoznia kell arról, hogy a neki járó pénzösszeget a bankfiókban szeretné átvenni, esetleg átutalással kéri azt.
Ha van árfolyamgát...
Az ilyen kölcsönszerződések esetében elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó része pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó deviza alapú hiteltartozás terhére kerül majd elszámolásra.
Mivel a gyűjtőszámla-hitel már forint alapú, ezért a devizában meghatározott fogyasztói követelést át kell váltani. Azt, hogy ez hogyan történjen meg, és mi legyen az átszámítás időpontja, a Magyar Nemzeti Bankra bízza a javaslat.
Ha a történetben az Eszközkezelő is szerepel...
A javaslat szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek nem kell elszámolnia a fogyasztóval. Viszont az adós kérheti a Nemzeti Eszközkezelőt, hogy készítessen elszámolást a pénzügyi intézménnyel. Ennek eredményeként vagy az Eszközkezelő, vagy pedig a bank kaphat visszatérítést. Az indoklás szerint ugyanis "miután a NET vásárlásával érintett konstrukciókban a fogyasztó jelentős kedvezményeket élvezett (a pénzügyi intézmény a fogyasztóval szemben fennálló - az ingatlan vételárát meghaladó követelésekor lemondott), elenyésző lenne az esélye annak", hogy az elszámolás eredményeként a fogyasztó részesülhetne bármiféle visszatérítésben. Az elszámolásra a különböző csoportokban 2015. január 15. és 2015. november 30 között kerül sor. A javaslat arról is rendelkezik, hogy a követeléskezelő az elszámolást a fogyasztó igényének benyújtásától 30 napon belül köteles elvégezni.
mfor.hu
