Orbán Krisztián, az Oriens pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere, a tanulmány egyik szerzője elmondta: a magyar gazdaság tulajdonosi alapon kettészakadt. Magyarországon a külföldi vállalatok sokkal hatékonyabbak a hazaiaknál, mint bárhol a régióban, ami egyszerre tünete és oka a magyar gazdaság alacsony növekedési lehetőségének. Míg például Csehországban egy külföldi vállalat dolgozója kétszer annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy hazaié, Magyarországon ez a különbség 3,4-szeres - hívta fel a figyelmet.
Szakadék a hazai és külföldi cégek között
A kettészakadt magyar gazdaság két pólusán az elsősorban exportra termelő, túltőkésített külföldi nagyvállalatok, illetve az üzleti modelljüket az adóelkerülésre építő, alultőkésített hazai kisvállalkozások állnak. A kettészakadás oka, hogy a két csoport eltérően reagál az élőmunkát terhelő rendkívül magas adókra, ami a gazdaság kifulladásának egyik oka.
Az Oriens ügyvezető partnere szerint az egyensúlyi problémák megoldása önmagában nem segít a magyar növekedési problémákon, a kettészakadt gazdaság nem képes dinamikus növekedésre. "Ha ezen nem változtatunk, a következő évtizedben egy tapodtat sem közelítünk az EU átlagához, sőt leszakadunk a többi visegrádi országtól is, tíz év alatt 20 százalékkal szélesedhet az olló" - hangsúlyozta Orbán Krisztián.
Túl magasak az adók
A legnagyobb problémát az adózással kapcsolatos szabályozás kiszámíthatatlansága és az adók magas szintje jelenti. A munkát terhelő magas adók miatt a nagyvállalatok nem teremtettek jelentős számú új munkahelyet, inkább a tőkeintenzív ágazatokba fektettek be, ami a nagyvállalati szektor túltőkésítettségéhez, ezen keresztül a beruházások és a növekedés lelassulásához vezettek.
Magyarország egyre kevésbé vonzó befektetési célpont: a külfölditőke-befektetés az elmúlt években a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb volt, miközben a külföldi vállalatok jövedelmük egyre kisebb részét forgatják vissza Magyarországra. Jelentős új beruházásokat már csak állami támogatás mellett hajlandóak eszközölni, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a beruházások növekedési üteme 2003 óta messze a régiós átlag alatt van - mondta Orbán Krisztián.
Sportot űznek az adóelkerülésből a kkv-k
A kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban az adóelkerülés az üzleti modell központi részévé vált: a rendkívül magas adóterhekre a vállalkozások adóelkerüléssel válaszolnak. A szektorban a rejtett gazdaság, különösen a fekete foglalkoztatás mértéke nagyon magas, emiatt a hitelek drágák és nehezen elérhetőek. Ebben a helyzetben a kkv-k jelentős része nem is tervez expanziót.
Az Oriens ügyvezető partnere elmondta: az öt fő alatti kisvállalkozások kisebb jövedelmeket vallanak be és arányosan kevesebb szja-t és járulékot fizetnek. Az öt fő alatti magánvállalkozásoknál 2007-ben a bruttó átlagbér 60 300 forint volt (ami az adóelkerülés tünete), míg az öt fő felettieknél 186 669 forint, az állami szektorban pedig 219 417 forint.
Magyarországon a legfrissebb kutatások szerint 2004-ben az illegális foglalkoztatás mértéke 20-21 százalék volt, Orbán Krisztián szerint azonban azóta már biztosan magasabb, mert nőttek a munkát terhelő adók, s így az ösztönzés az adóelkerülésre.
A kkv-k banki finanszírozási helyzete rosszabb, mint bárhol a régióban: Magyarországon a vállalatok mindössze 33 százaléka véli úgy, hogy egyszerűen hozzá lehet jutni banki finanszírozáshoz, míg régiós szinten a cégek 54 százaléka vélekedik így.
Tőkehiányosan, kedvezőtlen adózási és intézményi feltételek között csak a hazai kkv-k töredéke képes növekedést felmutatni, 2006-ban 14 százalékuk, amivel a sor végén állnak a régióban. A hazai kkv-k döntő többsége nem is tervez beruházásokat, sőt 86 százalékuk elégedett a régió legkedvezőtlenebb finanszírozási környezetével.
Magyarország a leginaktívabb
Magyarország a fejlett országok között sereghajtó az aktivitási rátát tekintve (csak Törökországot előzi meg): az aktív népesség aránya 2006-ban, a munkaképes lakosság körében 62 százalék volt, míg az OECD átlaga 71 százalék. A foglalkoztatásban való elmaradás elsősorban a képzettség és az ösztönzési rendszer problémáira vezethető vissza. A bőkezű szociális ellátások jelentősen csökkentik a munkavállalási hajlandóságot.
A magas és rossz struktúrájú szociális támogatásra példa a rokkantsági nyugdíj: az ebben részesülők egészségi állapotuktól függetlenül kevésbé hajlandóak munkát vállalni, mint a más típusú ellátásban részesülők. A szociális támogatási rendszer a rossz struktúra miatt gátolja a munkavállalást: minimálbért kereső, két felnőttel rendelkező háztartásban egy gyermek esetén alig kisebb a családi jövedelem, ha nincs kereső, mint egy keresőnél; két gyermeknél magasabb, ha nincs kereső, háromnál pedig egyforma.
Jaksity: Nincs józan eleme a gazdaságnak
"A magyar modell minden elemében eltér attól, amit a józan ész megkíván. Ha a jelenlegi legrosszabb helyzetet sikerülne legalább egy közepes jó gazdasági környezetbe átfordítani, akkor Magyarországon óriási gazdasági fellendülés lenne" - vélekedett Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, aki videokapcsolaton keresztül vett részt a sajtótájékoztatón.
A szerzők két hét múlva ismertetik javaslataikat a problémák megoldására. Barabás Gyula, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, a tanulmány külső szakértője elmondta: az élőmunkát terhelő adók ezermilliárd forintos csökkentését látnák indokoltnak, aminek jelentős részét kiadáscsökkentéssel finanszíroznák.
