2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa jóváhagyta vasárnap a Görögországnak három év alatt nyújtandó 30 milliárd eurós készenléti hitelkeretet.

Az összeg része annak a 110 milliárd eurós keretnek, amelyet az eurózóna országai és az IMF együtt biztosítanak a fizetésképtelenség határára jutott Görögországnak. Az euróövezeti országok vezetői már szombati brüsszeli munkavacsorájukon véglegesen jóváhagyták az országcsoportra eső 80 milliárd eurós csomagot.

A washingtoni székhelyű valutaalap igazgatótanácsa három órán át ülésezett a görög hitelkeretről. A mentőövért cserébe a görög kormány széles körű költségvetési megszorításokat helyezett kilátásba adósságproblémái megoldására, ami zavargásokhoz vezetett. Az a félelem, hogy a görög válság más országokra is kiterjedhet, jelentős bizonytalanságokat keltett a nemzetközi pénzügyi piacokon, még New Yorkban is. Elemzők szerint Portugália, Spanyolország és Írország lehet a következő néhány olyan ország, amely Görögország sorsára juthat, és nemzetközi segélycsomagra lehet majd szüksége.

A görög segélycsomag a legnagyobb eddigi egy országnak nyújtott pénzügyi mentőöv; a görög adósságteher meghaladja a GDP 115 százalékát. Az Egyesült Államokban republikánus politikusok egy csoportja ellenezte, hogy Washington pártolja Görögország megsegélyezését, és arra is felszólították a Fehér Házat, hogy ne támogasson egy esetleges spanyol segélycsomagot. Érvelésük szerint az Egyesült Államok, amely az IMF legnagyobb finanszírozója, nem teheti kockára egy IMF-csomaggal az amerikai adófizetők pénzét. Az ellenzéki képviselők úgy látják: a befektetők nem bíznak abban, hogy a görög segélycsomag működni fog, ez a félelem érződött az amerikai értéktőzsde csütörtöki szokatlan gyengülésén is.

Az amerikai elnök vasárnap - három nap alatt már másodszor - felhívta Angela Merkel német kancellárt és azt sürgette, hogy az Európai Unió tegyen határozott piaci bizalomerősítő lépéseket. Előző - pénteki - egyeztetésükön azt mondta Merkelnek: erőteljes pénzügyi válaszra van szükség a nemzetközi közösség, benne Amerika részéről. "Világossá tettem, hogy az Egyesült Államok támogatja ezeket az erőfeszítéseket és továbbra is együttműködik az európai országokkal és a Nemzetközi Valutaalappal ebben a válságos időszakban" - közölte Barack Obama.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!