Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az idei évvel ellentétben jövőre nem jár majd kiegészítés a nyugdíjasoknak. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának e héten közzétett közleményéből az derül ki, hogy az inflációs pálya még alacsonyabb lehet, mint amit eddig gondoltak a Szabadság téren.
Matolcsy György, a jegybank elnöke
A már elfogadott 2018-as költségvetés szerint januártól 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A szabály szerint az emelésnek pont akkorának kell lennie, amekkora inflációval számol abban az évben a kormány.
Mondjuk idén ezt pont nem sikerült eltalálniuk: először 0,9 százalék alapján tervezték meg az év eleji nyugdíjemelést, majd 2016 végéhez közeledve belátták, hogy ennél magasabb lesz az árindex. Végül 1,6 százalékos emelésben részesültek az idősek.
Persze már erről a számról is tudni lehetett az év elején, hogy kisebb, mint amekkora a valós infláció lehet. Ezért most novemberben kiegészítést kapnak a nyugdíjasok, úgy, mintha az év elejétől kezdve eleve 2,4 százalékkal számolt volna a kormány.
No, ahogy most a gazdasági folyamatok alakulnak, erre jövőre valószínűleg nem kerül sor. 2018 januárjában ugyanis 3 százalékot adnak minden nyugdíjasnak, ám közben egyre több jelzés érkezik arról, hogy az infláció ez alatt maradhat. A jegybank szerint például 2,5 százalékra lehet számítani - derült ki az ősz elején publikált inflációs jelentésből.
Időközben még több friss adat áll rendelkezésre, ezért a monetáris tanács most olyan jelzéseket küldött a legutóbbi üléséről készült közleményben, amelyek alapján még alacsonyabb lehet az infláció 2018-ban.
Mint írták: "A következő hónapokban a fogyasztóiár-index a jelenlegi szintről 2017 végére újból a toleranciasáv aljára csökken...Az inflációs alapfolyamat mutatóink előretekintve 2 százalék körül alakulnak...Előrejelzésünk szerint az inflációs cél 2019 közepére érhető el fenntarthatóan."
A jegybank jelenleg 3 plusz minusz 1 százalékos toleranciasávot figyel, vagyis a közlemény üzenete szerint a következő időszakban közel kerülünk a 2 százalékos inflációs szinthez, míg a 3 százalékhoz stabilan csak nagyjából két év múlva jutunk el. A dinamikus bérkiáramlás árfelhajtó hatását ugyanis ellensúlyozza a munkaadók közterheinek csökkentése, valamint a mérséklelt importált infláció.
Amennyiben a jegybanknak lesz igaza, és az infláció valahol 2-2,5 százalék között alakul az előttünk álló periódusban, akkor viszont - a jogszabályok szerint legalábbis - biztos nem lesz szükség jövő év végén a nyugdíjak kiegészítésére.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamilyen plusz juttatás ne jutna a nyugdíjasoknak jövőre. Lényegében tényként lehet kezelni, hogy a gazdasági növekedés mértékéhez kötött prémiumot ki fogják fizetni az időseknek. Ebben először idén részesülnek, de a várakozások szerint jövőre is felette lesz a 3,5 százaléknak a GDP-növekedés, ami a feltétele a prémium utalásának. Az pedig egyszerűen politikai döntés, hogy Erzsébet-utalványokat is kapnak-e ismét az idősek.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
