A kétnapos brüsszeli EU-csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény irányítója felhívta a figyelmet arra, hogy a görögök kedvezményes elbánásban részesülnek, és a társfinanszírozás kötelező aránya az ő esetükben 15 százalék helyett csupán 5 százalék. Ezzel mintegy 2 milliárd euróval több uniós pénzhez juthat Görögország, ám ez a pénz természetesen nem vándorolna az athéni államkasszába, hanem azokhoz kerülne, akik azzal a gazdaságot élénkítik - fejtegette Juncker.
A sajtótájékoztatón Donald Tusk, a tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt emelte ki, hogy az Alekszisz Ciprasszal péntek hajnalban született megállapodás a valósággal való egyfajta szembesítésről szólt - arról, hogy miután a görög kormányfő azonnal pénzügyi segítséget kért, az európai vezetők a találkozó során tisztább képet kaptak arról, "mennyire kényes Athénban a politikai helyzet".
A megbeszélésen Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Donald Tusk és Jean-Claude Juncker, továbbá Jeroen Dijsselbloem, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke tárgyalt Ciprasszal, aki végül ígéretet tett arra, hogy kormányzata felgyorsítja a Görögországnak szánt pénzügyi mentőcsomag feltételeként előírt intézkedések megvalósítását, és az elkövetkező napokban eurózónabeli partnerei elé terjeszti reformelképzeléseinek teljes, részleteket is tartalmazó listáját.
"Most mindenki jobban érti, hogy a bonyolult ügyekben mindenekelőtt bizalomra van szükség" - összegezte Tusk az éjszakai különmegbeszélés hasznát.
Angela Merkel ugyanakkor a maga külön tartott sajtótájékoztatóján arra helyezte a hangsúlyt, hogy a nagyszabású nemzetközi pénzügyi mentőcsomag keretében Görögországnak szánt pénz még nem folyósított része csak akkor válik kifizethetővé, ha az eurózóna pénzügyminiszterei elégségesnek minősítik a napokon belül várt, részletes görög reformintézkedési tervet.
MTI
