Mint Jean-Claude Juncker mondta, egyetértettek abban, hogy a következő találkozón nagyobb teret szentelnek ennek a kérdésnek. A jelenség egyik oka a nyersanyagok árának emelkedése - szögezte le. Hozzátette, hogy ebben a tekintetben új kockázatot jelent az, ami Észak-Afrikában és a Közel-Keleten történik.
Juncker emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a gazdasági növekedésben kedvező jelek mutatkoznak, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is javította idei előrejelzését. Pozitív jelzések érkeznek az ipar és az export felől is, ráadásul úgy tűnik, hogy a növekedés diverzifikált, azaz "több lábon" áll.
Jean-Claude Juncker elmondta, hogy az euróövezeti állam- kormányfők múlt szombaton hozott elvi döntéseinek - mindenekelőtt az európai pénzügyi stabilitási alap (EFSF) hitelezési kapacitása növelésének - átültetése a gyakorlatba még sok munkát igényel, és a végérvényes határozatok március 25-i, európai tanácsi meghozatala előtt, jövő hétfőn még tartanak egy soron kívüli Eurogroup-találkozót.
Az állam- és kormányfők egyebek között megállapodtak abban, hogy "az európai stabilitási mechanizmus (2013-ra tervezett) hatálybalépéséig biztosítják az EFSF számára közösen megállapított 440 milliárd eurós hitelezési kapacitás tényleges rendelkezésre állását". Juncker szerint elsősorban arról kell tovább egyeztetni, pontosan milyen eszközökkel lehet elérni, hogy a névlegesen 440 milliárd eurós mentőalapból - amely jelenleg hitelminősítési okokból a számítások szerint ténylegesen csak mintegy 250 milliárd euró nyújtására képes - szükség esetén igénybe vehető legyen a teljes névértéknek megfelelő összeg. Szerinte elsősorban a tagállami garanciák összegének növeléséről lehet szó.
Az állam- és kormányfők elvileg megállapodtak a tagországok versenyképességét növelő paktum elemeiben is, valamint az övezet legnehezebb helyzetben lévő államának, Görögországnak nyújtott hitel törlesztésének könnyítésében.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a hétfői sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a mostani miniszteri találkozón jó haladást értek el az egyeztetésekben arról a hat uniós jogszabályról, amelyek a gazdasági koordináció javítását, újabb válságok lehetőség szerinti megelőzését és enyhítését célozzák. Bizonyosságát fejezte ki az iránt, hogy kedden az EU teljes pénzügyminiszteri értekezletén - amelyet soros elnökként Magyarország vezet majd - meg fognak egyezni arról a miniszteri tárgyalási álláspontról, amelynek alapján kezdődhet az egyeztetés az Európai Parlamenttel. Mind Rehn, mind Juncker méltatta azt a gazdasági programot, amelyet Portugália ismertetett múlt pénteken. A terveket már a kormányfők is üdvözölték, úgy ítélve meg, hogy az elhatározott intézkedések erősítik a bizalmat és a szolidaritást az egész euróövezetben.
Juncker most példaértékűnek nevezte - esetleges további mentőakciók számára - a Görögországnak nyújtott uniós támogatás törlesztésének könnyítéséről szintén péntek éjjel született döntést. A kormányfők úgy határoztak, hogy egy százalékponttal csökkentik a kamatot, a visszafizetési idő pedig a kétszeresére, 7,5 évre hosszabbodik.
Külön találkoztak az uniós központi szervek illetékesei hétfőn Michael Noonan ír pénzügyminiszterrel. A sajtótájékoztatón Rehn kulcsfontosságúnak mondta, hogy Írország e hónap végére a terveknek megfelelően lebonyolítsa bankjainak stressz-tesztjét. Írország elsősorban a bankszektorban kialakult pénzügyi nehézségek miatt kapott uniós támogatást.
MTI
