Azt már évek óta tudjuk, hogy a magyar gazdaság készpénzigénye lényegesen magasabb, mint a hasonló országoké, most Bódi-Schubert Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakembere arra kereste a választ tanulmányában, hogy ennek mi az oka.
Sokkal több papírpénzt használunk
"A kétezres évek közepe óta megfigyelhető tendencia a gazdaság teljesítményével nem alátámasztott magas készpénzállomány. A hasonló fejlettségű országoknál sokkal magasabb a készpénz/GDP arány Magyarországon" - mondta el a tanulmány keddi bemutatóján Bódi-Schubert Anikó.
"A rendelkezésünkre álló adatok szerint Magyarországon a fogyasztási kiadásokhoz viszonyított készpénzállomány 2007 végén meghaladta a 16 százalékot, amely a hasonló fejlettségű, kelet-közép-európai országokban és az euróövezet periferiális országaiban (Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország) az euróbevezetés előtt tapasztalt értékekhez képest egyaránt magasnak tekinthető" - olvasható a jegybank egy korábbi, 2008 decemberében megjelent tanulmányában.
Bódi-Schubert Anikó hozzátette: az utóbbi időszakban 2008-ban volt megfigyelhető a hazai készpénzállomány érezhető emelkedése, akkor a bizalomhiány miatt sokan vették ki pénzüket a bankokból. Azóta nagyjából helyrebillent ez a folyamat.
A most megjelent tanulmány szerint további problémát okoz, hogy a magyar gazdaságban folyamatosan növekszik a nagy címletek aránya a készpénzállományon belül, jelenleg a forgalomban lévő bankjegyek 55 százaléka tíz- vagy húszezres címlet. Megfigyelhető továbbá, hogy a nagy címletek kevésbé használódnak el, ritkábban áramlanak vissza a jegybankba, ez pedig a szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy ezeket vagyonfelhalmozásra használják az emberek.
A feketegazdaság és az állam is hibás
Bódi-Schubert Anikó a készített mélyinterjúk során arra a következtetésre jutott, hogy alapvetően három okra vezethető vissza a magyar gazdaság nagy készpénzigénye: a feketegazdaságra, a vállalatok bizalmatlanságára és az állam hagyományos készpénzközpontúságára.
A feketegazdaságon belül például a készpénznek komoly szerepe van a szürkebérezésben, ma már szinte minden szektorra jellemző, hogy sok kis- és középvállalat minimálbérre jelenti be alkalmazottait, majd "zsebbe" kiegészíti még a fizetést. Emellett népszerű az a módszer, hogy a cégek a tényleges vételárnál alacsonyabb összegű számlát állítanak ki, illetve fiktív számlákat használnak, ami nem jár minden esetben készpénzmozgással.
"A kétezres évek második felében terjedtek el a házipénztárakkal kapcsolatos visszaélések, illetve a készpénz kivétele a vállalkozásokból. Amikor felvetődött a házipénztár adó bevezetése, akkor érezhetően csökkent a hazai készpénzállomány is" - vázolta fel a jegybank szakembere.
Az is közrejátszik a sok készpénzben, hogy 2007 óta intenzívvé váltak az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatai, így sokan az eltitkolt vagyonukat nem tartják már bankban, hanem otthon őrzik.
"A cégek bizalomhiánya nem csak a kereskedelemben és az építőiparban, hanem szinte minden szektorban jellemző. Elsősorban a kis- és közepes vállalatok szoktak előre fizetést vagy helyszíni fizetést kérni a lánctartozások miatt" - teszi hozzá a tanulmány szerzője.
A harmadik ok az állam hagyományos készpénzközpontú magatartása, a készpénznek például fontos szerepe van a nyugdíjak, segélyek folyósításában. Emellett gyakran előfordul egyéb esetekben is, hogy az állam hivatalok, intézmények csak a készpénzes fizetés lehetőségét kínálják fel.
Bódi-Schubert Anikó szerint az elektronikus fizetés terjedésével és az átláthatósággal lehetne ösztönözni az alacsonyabb készpénzhasználatot a magyar gazdaságban. Emellett fontos szerepe lehet a bankok gyakorlatának is. "Ha havi egy-két ingyenes készpénzfelvételt tesznek lehetővé a bankok, akkor az arra ösztönöz, hogy hó elején egyösszegben felvegyék az emberek a fizetésüket" - vélekedik a szakember.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
