A lista jelentőségét az adja, hogy a korábbi években közzétett hasonló elemzések csak a tizenöt régi tagállamra terjedtek ki. Most térségünk országait is bevonták, így egyebek mellett kiderült az is, hogy Magyarország hasonlóan nagy gondokkal kénytelen szembenézni, mint Ausztria. A Lajta mindkét partján a demográfiai folyamatok - a nyugdíjasoknak az aktív népességhez viszonyított aránya és a várható élettartam - okozzák a legtöbb fejtörést a nyugdíjrendszer tervezőinek, olvasható a Világgazdaságban.
Az államilag biztosított öregségi ellátás összege a megélhetési költségekhez viszonyítva mindkét országban viszonylag magas, ám ennek az az ára, hogy a rendszer finanszírozhatósága gyenge lábakon áll. A lista élmezőnyében található országok - Dánia, Hollandia, valamint a baltiak és az angolszászok - részben kedvező demográfiai helyzetüknek, részben pedig annak köszönhetik a pozíciójukat, hogy igen elterjedtek az állami nyugdíjat kiegészítő vállalati konstrukciók.
Hosszabb távon csak úgy lehet biztosítani az idősek ellátását, ha emelik a nyugdíjkorhatárt, és növelik a kiegészítő biztosítások szerepét - összegzi az Aon. Enélkül ugyanis vagy csődbe jut az állami nyugdíjrendszer, vagy elértéktelenednek a juttatások. A nyugdíjreformok tervezőinek arra is tekintettel kell lenniük, hogy az unión belüli migráció erősödése ezen a téren is új kihívások elé állítja majd az egyes kormányokat. Az unió egészében a nyugdíjasok átlagosan majdnem 18 évig kapnak juttatást, a tíz új tagállamban csak kilencig; ugyanakkor Kelet-Közép-Európában várhatóan sokkal nagyobb ütemben emelkedik 2050-ig a nyugdíjasok száma, mint a tizenötökben, idézi a felmérést a Világgazdaság.
Kapcsolódó anyagok:
A magánnyugdíjpénztári tagdíjakat is az APEH-nek kell bevallani
Még egymillió munkavállaló kéne
Elmegy a kedvünk a nyugdíjtól
A nőknek kedvezne a brit nyugdíjrendszer
Emelné a nyugdíjkorhatárt a német kormány
