<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A hazai gazdaság egyik fő problémája, hogy a foglalkoztatást terhelő adóráták nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magasak. Ennek következtében a lakosság jelentős része igyekszik kibújni az adófizetés alól. Figyelmeztető adat például, hogy az összes adózó 44 százaléka vallott be minimálbér alatti vagy ahhoz közeli jövedelmet. Így azonban ördögi kör alakult ki, hiszen a szűk adóalap miatt magas adórátákat kell fenntartani, ami a jövedelem elrejtésére ösztönöz, és az alacsony foglalkoztatási szint növekedését sem támogatja. Az mfor.hu a CEMI-tanulmány újabb részét közli.

A kamatjövedelmek legyenek SZJA kötelesek

5.5.4 A rövid távú költségvetési egyensúly javítás érdekében szükséges átmeneti intézkedések

A fentiekben vázolt adóreform legalább az első években feltétlenül plusz terhet jelent a költségvetés számára. Ezért a tanulmány költségvetési szakértői fontosnak tartanak olyan, a költségvetés egyensúlyi helyzetének javítását elősegítő intézkedéseket is, amelyek szellemisége nem feltétlenül egyezik az adóreforméval, és ennek megfelelően csak rövid távú megoldásként használhatóak. Hangsúlyozandó, hogy az adórendszer átalakításának elvi megközelítése és gyakorlati szándéka sem az elvonások és az adóterhek növelése, hanem ezzel szemben a jelenlegi elvonási arány mellett az adóterhelés egyenlőbb eloszlása és a jelenleg adóterhet nem viselő körök adózás alá történő vonása, melynek eredményeként az általános adóteher csökkentés biztosítható lehet.

Miután azonban a javasolt intézkedések eredményeként nehezen kalkulálható, hogy az adófizetést jelenleg elkerülők, és a rejtett jövedelmeket realizálók milyen időbeli átmenettel válhatnak a csökkent közterhek alanyaivá, szükséges lehet az adórendszer stratégiai átalakításának tervezésén túl is ideiglenes intézkedéset bevezetésének lehetőségét fenntartani a túlzott költségvetési hiány elkerülése érdekében. Ezen ideiglenes intézkedések azonban tehát nem az adórendszer átalakítási koncepciójának képezik részét, hanem attól függetlenül, átmeneti megoldásként értelmezendőek. Ahogy a korábbiakban vázolt adóreform pozitív költségvetési hatásai érezhetőek lesznek, úgy lehet az alábbiakban vázolt intézkedéseket megszüntetni. Ezek az intézkedések a következők:

A, A kamatjövedelmek legyenek SZJA kötelesek 18 százalékos kulccsal

A kamatjövedelmek számos országban részét képezik a személyi jövedelemadó alapjának. Magyarországon ez mintegy 500 milliárd forinttal növelné az adóalapot, vagyis 18 százalékos kulccsal számolva a kamatadóból 90 milliárd forintnyi bevétel, a GDP 0,4 százaléka folyna be.

B, A középső és a felső ÁFA kulcs emelése 3-3 százalékponttal

Az ÁFA adóalapja lényegesen szélesebb, mint az SZJA-é és a TB járuléké, ezért célszerű az ÁFA-bevételek súlyának növelése. Az adóalap mellett az ÁFA esetében az adófizetői kör is lényegesen szélesebb. Emiatt az ÁFA emelésével egyrészt tehermentesíthetők a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, másrészt az adóterhek a jelenleginél egyenletesebben oszthatók el. Ezért, annak ellenére, hogy a magyar ÁFA kulcsok nemzetközi összevetésben átlag fölöttiek, célszerű az ÁFA-kulcsok emelése és a bevételek növelése.

Az ÁFA emelés végrehajtható (i) a középső kulcs 20 százalékra történő emelésével, (ii) a 2006 januárban csökkentett felső kulcs visszaemelésével, (iii) mindkét kulcs 3 százalékpontos emelésével. A legtöbb érv a (iii) megoldás mellett szól. Mivel a középső kulcs jórész olyan termékeket (pl. élelmiszereket) tartalmaz, amiket az alacsonyabb jövedelműek fogyasztanak, nem célszerű kizárólag ezen termékekre tenni az ÁFA emelés terhét. Másrészt az egységes ÁFA kulcsnak nincs semmilyen önmagában vett értéke, nem a több ÁFA kulcs miatt bonyolult a jelenlegi adórendszer. A felső kulcs visszaemelésével a legfelső kulcs lényegesen, 5-6 százalékponttal magasabb lenne, mint a környező országokban. Ezért a vegyes megoldást javasoljuk, ami 18 százalékra emelné a középső és 23 százalékra a felső adókulcsot. A háromféle megoldás közül ez generálja a legtöbb többletbevételt: mivel a középső kulcs 1 százalékpontos emelése 30-35, a felső 50-55 milliárd forintos többletbevételt jelent, mindkettő 3 százalékpontos emelése összesen 240-270 milliárd forint, vagyis GDP arányosan 1,0-1,2 százalékos többletbevételt jelent.

14. Táblázat: A különböző ÁFA kulcsok emelésének bevételi hatása (2006)

C, A társasági adó rátájának 18 százalékra emelése, a kedvezmények körének szűkítése

A társasági nyereségadó 16 százalékos rátája nemzetközi összevetésben az egyik legalacsonyabb, a tényleges adóráta pedig a kedvezmények miatt még ennél is 3-4 százalékponttal alacsonyabb. Számos országban a társasági jövedelemadó a személyi jövedelemadó alsó rátájával egyezik meg, pontosan azért, hogy a kétféle jövedelem adóterhelése azonos legyen. Ebből a megfontolásból a TÁNYA kulcs 18 százalékra történő emelését javasoljuk, ezt az emelést bőven kompenzálja a munkáltatói járulékok mérséklése. [37] Többet ér, ha kiszámítható makrogazdasági környezettel és a alacsonyabb munkáltatói járulékokkal "csalogatjuk" Magyarországra a befektetőket.

A TÁNYA kulcs 18 százalékra történő emelése mellett a kedvezmények korlátozása még további 1 százalékpontos emelést jelenthet. [38] A tényleges adókulcs 12-13 százalékról 15-16 százalékra történő emelése mintegy 100-110 milliárd forint bevételt jelent, ami a GDP 0,4 százalékának felel meg.

15. Táblázat: A javasolt átmeneti költségvetési egyenleg javító adóintézkedések becsült rövid távú hatásai

Central European Management Intelligence (CEMI)

Folytatjuk

[37] A 18 százalékos kulcs egységesen érvényes lenne, tehát a 10 millió forint árbevétel alatti, jelenleg 10 százalékkal adózó körre is.
[38] A sok hosszú időre adott kedvezmény miatt a tényleges adókulcs 18 százalékra történő emelése nem lehetséges.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.