Kedden mindössze 36 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a már februárban a parlament elé került, Lázár János nevéhez kötődő indítványt a dohánytermékek kereskedelmének újjászervezéséről. A törvényjavaslat elfogadására azért kellett ennyit várni, mert a kormány a végleges döntés előtt megvárta az Európai Bizottság állásfoglalását az ügyben, ám határidőig az nem emelt semmilyen kifogást az átküldött javaslat ellen. Így az elfogadott törvény értelmében 2013. július elsejétől kizárólag az állami engedéllyel nyitott közel 7000 trafik egyikében lehet dohányáruhoz hozzájutni. Jelenleg egyébként több mint 42 ezer értékesítési ponton lehet cigarettát vásárolni.
Mire készüljenek a dohányosok?
Februárban, a javaslat benyújtásakor már írtunk erről az elképzelésről, ám több újdonság is bekerült az elfogadott törvényjavaslatba. Az elfogadott törvény értelmében tehát ezentúl koncessziós szerződés alapján működő egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok árulhatnak majd cigarettát a kifejezetten erre a célra létrehozott üzletekben, ahol a dohányárun kívül mást nem lehet majd értékesíteni. Persze, ez alól lehet kivétel: mégpedig, ha kétezer fősnél kisebb településről van szó, ebben az esetben nem szükséges külön üzlet, viszont az üzlethelyiségben elkülönítetten lehet majd árulni.
A dohányboltok településenkénti számát illetően a jogalkotók úgy határoztak, hogy a kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. Abban az esetben, ha egy településen nem sikerül egy vállalkozónak sem megnyernie a nyilvános pályázatot, akkor a dohánytermékeket egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban is, bár erre a kormány szerint legfeljebb a kisebb településeken lesz szükség. Az első koncessziós pályázatokat egyébként november 15-ig kell meghirdetni és két hónapon belül eredményt kell hirdetni. Változás, hogy míg a korábbi javaslat értelmében a koncessziós szerződések kiírásáért és elbírálásáért, a szerződések megkötéséért Matolcsy György lett volna a felelős, az elfogadott törvény viszont Németh Lászlóné, fejlesztési miniszter jogkörébe helyezi ezt a feladatot. Arról, hogy mennyit is kell majd fizetni koncessziós díjként, még nincsenek információk, erről majd a megkötött szerződés rendelkezik.
Az üzlet sem nézhet majd ki akárhogyan, mivel csak a Nemzeti Dohánybolt feliratot és a megszokott 18-as karikát lehet és kötelező is feltüntetni, egyéb, a dohányzást, a dohánytermékeket népszerűsítő és hirdető kép, felirat nem lesz megengedett. Az pedig már most sem számít újdonságnak, hogy törvény tiltja a 18 éven aluliak dohányáruval történő kiszolgálását, ám a most elfogadott törvény azt is megtiltaná, hogy az üzletben tartózkodjon fiatalkorú. Magyarán addig nem lehet eladni, amíg 18 éven aluli van az üzlethelyiségben.
Lázár János egy módosító javaslatának indoklásában azt is megemlítette, hogy Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák a dohányterméket áruló üzletek számát.
Növeli a feketekereskedelmet, csökkenti az áfabevételt?
Szakemberek szerint a trafiktörvény és a folyamatos jövedékiadó-emelés sokkolhatja a dohánypiaci szereplőket. A költségvetésnek 2011-ben egyébként cigaretta forgalmazásából 380 milliárd forintos bevétele származott, amit növelni szeretnének, ám közben közel 600 millió szál cigaretta kiesésével lehet számolni majd. A 2012-es törvényi változások miatt idén már 10-15 milliárd forintos adóbevétel eshet ki, míg a dohány kiskereskedelem koncessziós rendszerének bevezetésével járó intézkedések jövőre akár 15-30 milliárd forintos bevételkiesést okozhatnak.
A cigaretta jövedéki adója egyébként a tervek szerint jövőre két lépcsőben ismét emelkedik, először 2013. január 1-től, majd 2013. május 1-től, bár a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetésről összeállított dokumentumban már 2013. július 1. szerepel a második adóemelés dátumának. A parlament előtt lévő törvényjavaslat a cigaretta minimumadójának 3,5-3,5 forint/szál mértékű, tételes
adójának 1,8-1,8 forint/szál mértékű emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója 2013. január 1-jétől 14 650 forint/kg-ra, május 1-től 18 150 forint/kg-ra nő.
Mindezek nyomán jelentős mértékben megerősödhet a feketekereskedelem, összességében csökkenhet a dohányértékesítés nyomán keletkező költségvetési adóbevétel, és egyéb járulékos hatásai is lehetnek az intézkedéseknek.
15 ezer munkahely szűnhet meg?
Ugyan az elfogadott törvényjavaslat a koncessziós pályázatok elbírálása során előírja a megváltozott munkaképességűek és a legalább három hónapja igazoltan álláskeresők, iletve az őket foglalkoztató gazdasági társaságok előnyben részesítését a foglalkoztatás növelése érdekében, a GKI egy korábbi felmérése szerint akár 15 ezer munkahely is megszűnhet ennek következtében.
A kisboltok többségének ugyanis jelenleg sem éri meg kizárólag cigarettát árusítani, ma is elsősorban azért tartanak dohányterméket, mert azok jelentős forgalmat generálnak, illetve növelik az egyéb termékek forgalmát. Az egyes üzletek teljes forgalmát nézve a vegyes élelmiszerüzletek esetében nem ritkán a forgalom 30 százaléka származik cigaretta értékesítéséből. Ha ezen üzletek forgalmából kiesik a dohánytermékek forgalma, működésük veszteségessé válhat és várhatóan vagy bezárnak, vagy egyre szélesebb termékkört fognak „szürkén” beszerezni.
Tavaly év végén készített 111 kiskereskedő megkérdezésével egy felmérést az állami monopólium várt hatásairól a Füstölgők Társasága is. Kiderült, a kereskedők 81 százaléka árbevételcsökkenésre számít, a válaszadók egyharmada szerint elbocsátásokat generálhat a törvény elfogadása, hiszen kevesebb eladóra lesz így szükség. Az üzletek 15,3 százalékánál pedig a dohányáruk nélkül a boltot várhatóan be kellene zárni a forgalom drasztikus csökkenése miatt.
A dohányzás társadalmi költségei?
Érdemes lenne összevetni mindezt azzal, hogy a kormányzat mekkora gazdasági terhet jelentenek a dohányzással összefüggő betegségek, ám ezt meghatározni meglehetősen nehéz feladat pontos adatok hiányában - csak megközelítő becslések léteznek. Májusban mutatták be az Országos Egészségfejlesztési Intézet A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon című tanulmányát. Ebből kiderült, hogy 2010-ben dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban, amikor is a dohányzással kapcsolatos állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot, aminek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedét az ÁFA tette ki. Ezzel szemben a magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadás 2010-ben több mint 441 milliárd forint volt.
Székely Sarolta
mfor.hu
