Az államok vezetése szerint felelősségre kell vonni a pénzintézeteket, amiért képtelenek voltak vagy éppenséggel nem is akarták megakadályozni, hogy a jelzáloghitel-válság miatt tulajdonosok nagy tömegeit tegyék ki otthonaikból.
A bankok ellen az a vád, hogy káros hitelezési gyakorlatot reklámozva rossz hitelek millióit hozták létre, később pedig, a válság bekövetkezte után lassú tempóban módosítják a hitelszerződéseket a vásárlók védelmében.
Az ilyen perek indításáról korábban nem lehetett szó, ugyanis az országos bankok felett a szövetségi ellenőrök gyakoroltak kizárólagos felügyeleti jogot. A legfelsőbb bíróság júniusi döntése értelmében azonban most már a szövetségi államok is saját felügyeletet láthatnak el.
Terry Goddard, Arizona igazságügy-minisztere azt mondta: igyekeztek meggyőzni a bankokat a kilakoltatások lelassításáról és a jelzáloghitel-szerződések módosításának felgyorsításáról, de csak tengernyi kifogást kaptak, ezért a meggyőzés módszere nem működik.
A The New York Times rámutatott, hogy a pénzügyi szférára vonatkozó szabályok államról államra változnak ugyan, de a lakossági hitelezés terén mindenhol tiltott a csalás. Az államok ügyészei szerint a pénzintézetek hatalmas csalásokat követtek el a fogyasztók ellen azáltal, hogy olyan különlegesen vonzó hiteleket kínáltak, amelyekről bebizonyosodott, hogy a hitelfelvevők nem tudják teljesíteni a visszafizetési kötelezettségeket. A bankok a hitelpiaci fellendülés idején rövid távú bevételekre tettek szert a hitelek kihelyezésével, amelyeknek a többségét aztán gyorsan tovább értékesítették a tavaly hatalmas szövetségi segélyben részesített Fannie Mae és Freddie Mac kormányzati jelzálogügynökségeknek.
MTI/Menedzsment Fórum
