A beruházások valamennyi közvetlen termelőszektorban (mezőgazdaság, ipar, építőipar) csökkentek, növekedést csak a szolgáltató ágazatok jeleztek. Az első negyedév után azonban utóbbi területeken is a kifulladás jelei mutatkoztak.
Leállított fejlesztésekAz építőipari fejlesztések - az előző években bekövetkezett jelentős kapacitás-fejlesztések után - csökkentek a piaci kereslet zsugorodása nyomán. 2006-ban az állami támogatások szükséges visszaszorulásával szintén visszaesett a lakásépítés, emellett az állami infrastrukturális fejlesztések egy részét is leállították. Ez utóbbi tükröződött a szállítás, a raktározás, a postai és a távközlés ágazatban is, ahol a beruházási növekmény kizárólag az első negyedévi kiugró dinamikának volt köszönhető.
Az infrastrukturális fejlesztések visszafogásával a kormány sejthetően a költségvetési pálya csendes korrekciójához igazodott. A politikai ciklushoz kapcsolódó állami fejlesztések dinamikája és annak alacsonyabb mértéke eltért a korábban megszokottól. Már 2005 második felétől megindult a választásokra való rákészülés, és - ennek folyományaként - a szokásosnál előbb véget ért a beruházási boom a közigazgatásban, társadalombiztosításban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális területeken.
A 2006. évi beruházások legnagyobb talányát a feldolgozóipari invesztíciók visszaesése jelenti. Különösen azért, mert ebben az ágazatban az állóeszköz-fejlesztések már régóta lemaradásban voltak, miközben szignifikánsan javult az európai konjunktúra is. A feldolgozóipar egyes zsugorodó ágazatainak (élelmiszeripar, ruházati ipar) visszahúzódó fejlesztése érthető. Ám ezt - normál piaci logika szerint - messze ellentételeznie kellett volna a legnagyobb súlyt jelentő gépipari ágazatoknak.
Mi áll a háttérben?Az elmaradt vállalkozói fejlesztések okait feltételezhetően a bizonytalan gazdaságpolitikai környezettel, a szabályozás kedvezőtlen kilátásaival, a foglalkoztatás relatív drágulásával, valamint a munkaerőkereslet és -kínálat szerkezeti problémáival magyarázhatjuk, amit tetéztek az egyes ágazatok speciális problémái.
2006-ban összességében egy államilag közvetlenül (támogatásokkal és direkt finanszírozással), valamint közvetetten (keresletélénkítéssel) felfújt beruházási léggömb kipukkanásának voltunk tanúi.
Ugyanakkor a költségvetési hiány konszolidációs szükséglete nem tette lehetővé a vállalati adóterhelés mérséklését, miközben a laza fiskális politikából következő magas kamatláb nagy jövedelmezőségi követelményt támasztott a beruházásokkal szemben, és korlátozta a hitelfelvételt.
Az év második felében elindított stabilizációs célú gazdaságpolitika a piac és a cégek felhalmozóképességének szűkítése által rontotta a beruházási kilátásokat, illetve lehetőségeket - azon túlmenően, hogy a csendes kiigazítással direkt módon is hozzájárult az invesztíciók visszaeséséhez. A tavaly bekövetkezett beruházási csökkenés összességében kedvezőtlen előjel a későbbi növekedési pálya dinamikájára nézve.
Petschnig Mária Zita
Kapcsolódó anyagok:
Kissé bizakodóbbak a nagyvállalatok
A VOSZ az adóreformról: a vadász elé hajtják a nyulakat
Megkapta MNB elnöki kinevezését Simor
65 milliárdot bukott eddig a kormány az AB miatt
Félmillió rokkantnyugdíjast fognának munkára
