Az előnyösebb törlesztő kamat miatt nem csak a ház- vagy lakásvásárlásoknál vesznek fel Magyarországon egyre többen külföldi valutában, elsősorban svájci frankban jegyzett jelzáloghitelt, hanem tartós használatú eszközök, például gépkocsik beszerzésénél is - mutatott rá az elemzés, amely szerint a statisztikai adatok önmagukért beszélnek: a magánháztartások hitelfelvételeinek már több mint a fele külföldi fizetőeszközben történik, és azok aránya egyre emelkedik.
Nem veszünk fel hitelt forintban
A jelzálogok esetében a 2005-ös 60 százalékról 2007 októberére 93-ra nőtt a külföldi devizában felvett hitelek hányada, azon belül is a svájci frank alapúaké, amelyek a külföldi devizában lekötött kölcsönök 95 százalékát teszik ki. Az utóbbi időben a fogyasztási hiteleknél is népszerűvé váltak a svájci fizetőeszközben jegyzett ügyletek.
A tekintélyes lap megszólaltatta Kovács Álmos szakállamtitkárt, aki elmondta, hogy a pénzügyminisztériumban nem örülnek mindennek, és igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a leselkedő veszélyekre. Ugyanis a háztartások alig vannak tudatában annak, hogy a forint gyengülése vagy a frank erősödése milyen mértékben növelheti meg a forintban számolt havi jelzálogkamatot. Ugyanakkor az államtikár is elismerte, hogy a jelentős kamatszint-különbözet miatt a frankban való eladósodás gazdaságilag ésszerű döntésnek tűnik. Szimulációs számítások kimutatták, hogy igen tetemes devizaárfolyam-kilengésnek kellene ahhoz bekövetkeznie, hogy a forinthitelek ismét előnyösebbek legyenek, mint a frankalapúak. Sok háztartás azonban hallgatólagosan feltételezi, hogy a központi bank úgysem tűrné el a szélsőséges árfolyamváltozást, hanem közbelépne a forint támogatására.
A bankrendszer szempontjából nem rejt kockázatokat
A nemzeti bank alelnöke, Karvalits Ferenc a lapnak nyilatkozva szintén utalt a frankhitelek veszélytényezőire. Ő inkább csak a magánháztartásoknál lát veszélyt, amelyek szerinte "nagy rizikót" vállalnak, hiszen a kamatszint vagy a váltási árfolyam lényeges változásánál tekintélyes mértékben felduzzadhat törlesztő részük. Egyidejűleg nem tartja valószínűnek, hogy a lakosságra nehezedő árfolyamrizikó veszélytényezővé nőheti ki magát a bankágazatra nézve is, ahogy arra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közelmúltban közzétett tanulmányában figyelmeztetett. Véleményét azzal indokolta, hogy egyrészt a magyar bankok finanszírozása nagyon megbízható alapokon nyugszik, másrészt a magyarországi jelzálogpiac még kevésbé fejlett más európai államokhoz képest.
Mindamellett a központi bank is vegyes érzelmekkel szemléli a svájci frankban lekötött hitelek jelentőségének növekedését - jegyezte meg a Neue Zürcher Zeitung, ismét idézve Karvalits Ferencet, aki elmondta, hogy "ez a fejlemény azért jelent problémát nekünk, mert pénzpolitikánkkal alig tudunk befolyást gyakorolni rá". A lap úgy értelmezte szavait, hogy saját kamatpolitikájával a bank csupán korlátozott hatást képes gyakorolni a hitelkiadásra, ezzel szemben az utóbbi időben a hitelek felvételénél, illetve folyósításánál egyre emelkedő mértékben a Svájci Nemzeti Bank kamatdöntései váltak meghatározóvá.
Az újság végül kitért arra, hogy nem csak a magánháztartások körében keresett a frankalapú hitel, hanem a vállalkozások is mind szívesebben adósodnak el a svájci valutában, ők azonban elővigyázatosabbak, és egyéb pénzügyi konstrukcióval (hedging-stratégiával) bebiztosítják magukat.
