Ez a szárnyalás azonban elkényelmesítette ezeket az országokat, és 2008 óta egyre inkább az állami stimulusra és a hitelből történő fogyasztásra épült növekedésük, ám ennek ellenére is egyre gyengébb adatokat láthatunk, lassan leelőzzük őket GDP-növekedésben (na jó, azért ez még nem igaz, de az olló gyorsan zárul).
Ezekben az országokban a 2008-as válság óta jellemzően igen erős hitelkiáramlás és/vagy költségvetési stimulus volt, ami elfedte a gazdaság strukturális problémáit. Oroszországban például 2006-ban még 21 dolláros olajár kellett a költségvetés egyensúlyához, most már 118 dollár kellene:
//www.bloomberg.com/news/2013-05-22/russia-faces-widening-2014-budget-deficit-siluanov-says.html
Az amerikai pénznyomtatás, és az általa biztosított alacsony kamatok mellett ezekben az országokban is fenn lehetett tartani a növekedés látszatát, de mivel a QE végnapjait járja, s a pénz drágulni fog (azaz emelkedik a kamatszint), így mindannyian komoly bajba kerülnek, mivel finanszírozásuk megdrágul. Növekvő olajárak és hitelboom nélkül Oroszország valószínűleg visszaesik a brezsnyevi pangásba, az éveken át tartó nulla növekedésbe, abba az állapotba, amiből Magyarország éppen most jön kifelé. Nem sokkal jobb a helyzet Brazíliában sem. Nem véletlen, hogy a BRIC helyett itt az új sztori, a törékeny ötös, azaz a fragile five:
//blogs.wsj.com/economics/2013/11/13/fragile-five-struggle-to-take-advantage-of-fed-taper-reprieve/
Mindenki akinek az olcsó hitelekre és/vagy az árupiacokra alapult a növekedése bajba kerülhet. (Plusz nyilván bajban vannak a teljesen idióták, mint például a világ egyik legjelentősebb olajtartalékával rendelkező Venezuela, ahol a mindent leszabályozni kívánó barkácskommunizmus segítségével sikerült elérni, hogy 55% az infláció, eltűnőben a devizatartalékok, szabadesésben a helyi játékpénz, a bolivar, és a boltok kínálata rohamosan fogy. De legalább a karácsonyt előbbre hozták: //latino.foxnews.com/latino/news/2013/11/04/venezuelas-maduro-decrees-arrival-christmas-in-country-orders-advanced-payment/ ).
Tovább ide sorolhatóak az egyéb posztszovjet kleptokráciák is, Oroszország mellett Ukrajna boom-bust gazdasága is inkább a ciklikusan lassan aktuális összeomlás felé halad.(Egyébként ezért nem nagyon hiszek az OTP-ben sem, mint részvénybefektetésben: az orosz növekedési sztori be fog halni, mert eltűnik a lakossági kereslet, miközben a magyarországi banki profitabilitásra pedig az alacsony magyar kamatszint fog csapást mérni, ugyanis erősen csökkenni fog a kamateredmény.)
Kivételként említeném Kínát , amelynek növekedése fennmaradhat, itt az új pártvezetés láthatóan érzékelte a problémákat, és megpróbálja jó irányba kormányozni a hajót, mielőtt jéghegynek ütköznének. Úgy vélem sikerülni fog, és azt is gondolom, hogy a kínai részvények olcsók... (//www.bloomberg.com/news/2013-09-03/xi-says-china-s-slower-economic-growth-is-result-of-adjustment.html)
***
Ami Magyarországot illeti, a FED QE kivezetése, és hozamugrás nekünk is betehet, könnyen lehet ijedelem a magyar kötvénypiacon, és a forintban, különösen, hogy pénzünk vonzerejét (hozamelőnyét) már szinte teljesen elveszítette. Nem is értem, hogy amikor egy magyar 10-éves dollárkötvény hozama 5% felett van, a forintban kibocsátott kötvényünk meg 6% alatt, akkor miért választja valaki a forintosat?
