Tavaly világszerte rekordot döntött a külföldi tőkeinvesztíciók aránya, amelynek 42 százaléka Európába irányult. A kontinens országaiban 5 százalékkal nőtt az új projectek száma. A rangsort az Egyesült Királyság vezeti (713 project), Franciaország (541 project), Németország (305 project), Magyarországon 135 új project, ami 25 százalékos növekedést jelent. Ezek az adatok Havas István, az Ernst& Young magyarországi igazgatója elmondása szerint a cég által készített felmérések alapján kerültek kiszámításra. A statisztikai elemzések és kérdőíves felmérések segítségével arra kerestek választ, hogy adott országban hány új beruházás indult a tavalyi évben. (Ebbe nem számítják be a portfolió-befektetéseket, valamint a fúziók és felvásárlások eredményeit.)
Nyugat-Európa az alacsonyabb munkaerő igényű szolgáltatási szektor felé nyitott, míg az ipari beruházások nagy része Kelet-Európába irányult. Ebben a régióban a teljes tőkeinvesztíciók 83 százaléka a gyártói szektorban realizálódott. Ebben a vezető helyen az autóipar van, de jól szerepel az elektronika és a számítástechnika.
Fel kell készülni a változásokra
Közép-Kelet-Európának azonban hamarosan Nyugat-Európáéhoz hasonló váltásra kell felkészülnie – mondta el Havas István. A világ kinyílt a befektetők számára, és a növekedést egyre inkább az ázsiai fogyasztók vásárlóerejében látják. Kína az előrejelzések szerint pár éven belül a legkedveltebb ipari befektetési célpont lesz. Oroszország vonzereje is növekszik, míg Nyugat-Európa kedveltsége csökken.
A megváltozott helyzet értelemszerűen Magyarországra is hatással lesz, Havas István szerint jelenleg még dominál az alacsonyabb bérköltségekből eredő előnyünk, idővel ugyanakkor ez elolvad, és a jövőben nekünk is szolgáltató szektor felé kell elmozdulnunk. A vezérigazgató úgy látja, hogy az ország jövőben lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy fogadni tudja a multinacionális cégeket, ezen belül is a szolgáltató és a K+F szektor fog előtérbe kerülni. Ehhez azonban elengedhetetlenek az infrastrukturális és technológiai fejlesztések, a K+F innováció támogatása, szabályozás rugalmasabbá tétele, valamint az adminisztrációs terhek- és adók csökkentése is. Az oktatási rendszernek ugyancsak alkalmazkodnia kell a változó munkaerőpiaci igényekhez.
Reformokra van szükség
Egyed Géza a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára szerint érdemes leszögezni, hogy Magyarországnak még mindig megvan a tőkevonzó képessége. Ahogy mondta, azok az előrejelzések nem állják meg a helyüket, hogy Amerika lesz a világ laboratóriuma, Ázsia a világ ipari műhelye, míg Európa lesz a világ múzeuma. Ha a statisztikákat nézzük, akkor ez nem igaz, hiszen Európa a tőkeinvesztíciók 43 százalékát tudhatja magát.
Magyarországnak azonban minél előbbi reformokra van szüksége, hogy megőrizze a korábbi előnyét. A lecsúszás elsősorban a kormányzati tevékenységnek köszönhető – szögezte le az államtitkár. De még mindig az európai felső tízben kapunk helyet, mint a befektetések számában, mind a tőke nagyságában, illetve a munkahely teremtések terén is – hivatkozott Egyed Géza az Ernst & Young felmérésére. Az is kiderült, hogy a külföldi befektetők sokallják a munkát terhelő béreket és járulékokat. A szakállamtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy alapvetően fontos a verseny nyitottabbá tétele, minél kevesebb a monopólium, annál jobb.
Egyed Géza elmondta azt is, hogy tudomása szerint a kormány 5-6 hónapon belül konkrét lépéseket tesz az adócsökkentés és az adminisztrációs terhek csökkentésére.
VMI
