A jövőben a magánnyugdíjbiztosítók tagjai eldönthetik, milyen formában kérik járadékukat: az inflációt követő havi nyugdíjra tartanak igényt, vagy egy magasabb kockázatú, a hozamokon alapuló járadékrendszer mellett teszik le voksukat - vázolta fel a pénzgyminiszter. Mindez azt jelenti, hogy ha megvalósulnak a tervezett változások, akkor még nyugdíjas korban is kockáztathatjuk járadékunkat.
Túl nagyra nőtt a rendszer
"Az a terv, hogy a jelenlegi szövetkezeti rendszerben működő magánnyugdíjpénztárak konkrét felelősséggel rendelkező biztosítókká alakuljanak át" - vázolta fel a szerdai sajtótájékoztatón Oszkó Péter pénzügyminiszter. Szerinte ezt az indokolja, hogy mostanra olyan méretűre nőttek a pénztárak, hogy nincs tényleges tulajdonosi kontroll, lényegében a menedzsment vezeti a cégeket. Éppen ezért kell egy olyan rendszert kialakítani, mely biztosítja a tényleges tulajdonosi kontrollt úgy, hogy közben a befizetett vagyon ne kerüljön veszélybe.
"A fentiek miatt a jelenlegi pénztárak a javaslat szerint társasági formában működő nyugdíjbiztosítókká alakulnának át beolvadással, vagy a meglévő pénztárakból való átlépéssel" - foglalta össze a változás lényegét Oszkó.
A kormány pénteken szeretné benyújtani a törvényjavaslatot a parlament elé, a javaslat szerint 2013-ig kéne átalakulni a pénztáraknak.
"A biztosítottak számára pozitív változás lesz, hogy a jövőben meg lesz nevezve a biztosítók konkrét tulajdonosa, akit felelősségre lehet vonni, nem lehet majd áthárítani a tagok többségére a felelősséget" - vázolta fel a pénzügyminiszter. Jelenleg a szövetkezeti rendszerben működő pénztárak esetében a tagok a tulajdonosok, ezért volt nehéz a konkrét felelősséget megállapítani egy-egy rossz döntés esetében.
A javaslat szerint az új biztosítóknak legalább 100 millió forintos tőkegaranciát kellene letenni a működés előtt. A nagyobb biztosítók esetében ez az összeg fokozatosan emelkedne. Korábban sokan kritizálták ezt a épést, mivel úgy vélekedtek, hogy ez ellehetetleníti majd a kis pénztárak működését, Oszkó szerint viszont a 100 milliós garancia lehetőséget ad a kisebb szereplőknek is.
Könnyebb lesz kiszámítani, mennyi nyugdíjat kaphatunk
"A járadékszolgáltatás jelenleg nem kellően szabályozott, sok elvi lehetőséget tartalmaz a szabályozás, melyek között gyakran még egy szakember is nehezen igazodik el" - vázolta fel a másik módosítás szükségszerűségét a pénzügyminiszter.
A kormány célja, hogy a jövőben a befizetett járadékoktól és egy járadékszámítási tényezőtől függjön az, ki mennyi nyugdíjra számíthat. "Ez is pozitív változás a tagok számára, hiszen így könnyebb lesz kiszámítani, mennyi járadékra számíthatnak, néhány matematikai számolással bármikor megállapítható lesz a nyugdíj várható összege" - vélekedik a miniszter.
További jelentős változás, hogy a biztosítók tagjai az átalakulás után kétféle lehetőség közül választhatnának: vagy az inflációt követő ellátásra tartanak igényt, vagy egy, a pénztári hozamokon alapuló kockázatosabb megoldást választanak. Ez utóbbi esetben a biztosító nominális értékmegőrzésre vállalna garanciát, a nyugdíjak emelkedése a pénztári hozamoktól függne.
"A javaslat korlátozná az egyszeri kifizetés lehetőségét, csak végső esetekben tenné lehetővé ezt a választási lehetőséget" - emelte ki Oszkó Péter. A miniszter azt is kiemelte, hogy az eddig meglévő garanciák az átalakulás után is megmaradnak, azaz a biztosítók továbbra sem tehetnek például különbséget az ügyfelek között nem vagy iskolai végzettség alapján.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
