Keddi beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felvázolta az aktuális problémákat, így elismerte, hogy vállalati termelékenység nem túl magas, illetve a foglalkoztatási szint uniós összehasonlításban alacsony. Ennek megoldása érdekében a kormányfő szerint vállalkozásbarát fejlesztési politikára, a vállalkozói környezet egyszerűsítésére, felelős költségvetési politikára éppen úgy szükség van, mint korszerű szakképzési rendszerre, a fekete gazdaság visszaszorítására vagy munkára ösztönző szociális és munkaügyi politikára.
Gyurcsány Ferenc szerint abban mind a politikusok, mind a gazdasági szakemberek szerint egyetértés van, hogy a béreket terhelő járulékokat csökkenteni kell. Szerinte felelős költségvetési poltika mellett jövőre mintegy 200-250 milliárd forinttal, a GDP 0,8 százalékával csökenthetők az adóterhek. Az adócsökkentés forrása az adószerkezet átalakítása lehet. Emellett további forrást teremthet a gazdaság fehéredése, és az igazgatási kiadások további csökkentése. A miniszterelnök áprilisban ismerteti a végleges döntést, ám keddi beszédében három lehetséges utat jelölt meg.
A járulékcsökkentő központú adóváltoztatás adóátrendezési hatása viszonylag csekély, növeli a foglakoztatást, gyorsítja a növekedést - jellemezte a Pénzügyminisztérium javaslatát, amelyet a leginkább támogathatónak ítélt Gyurcsány Ferenc.
A második lehetséges útként megjelölt személyi jövedelemadó centrikus adóváltoztatás 420 milliárd forint adómegtakarítást hoz, jelentős adóátrendezés mellett. Ennek értelmében a munkabért terhelő járulékok 10-12 százalékkal csökkennének, aminek forrása jelentős (feletetően áfa) emelések lennének. Ebben az esetben megszűnne a kulturális járulék, a szakképzési járulék és az innovációs adó. Ezeket a kedvezményeket fokozatosan be lehetne vezetni, 2009-ben csak 10 főnél kisebb cégeket érintené, a nagyokra 2010-ben vezetnék be.
A mai prezentáció szerint ez a megoldási javaslat a foglalkozatásra semleges hatású.
Harmadrészt azt vetette fel a kormányfő, hogy jövőre kerüljön bevezetésre az úgynevezett szuperbruttó bérszámítás. Ennek értelmében a járulékokat és a személyi jövedelemadót a munkavállaló fizetné. Az új bérek jövőre tartalmaznák a munkáltató 32 százalék járulékát és havi 1950 forint ehot. A miniszterelnök elképzelései szerint a személyi jövedelem adó három kulcsos lenne, ezek 20-30-35 százalék lenne, míg létrejönne egy úgynevezett degresszív járulék, ami 30 és 25 százalék lenne.
A javaslat nettó hatása a költségvetés szemszögéből mintegy 400 milliárd forint lenne, amit különböző forrásokból teremtenének elő. A degresszív járulék miatt a magas 1,4 millió magas keresetű adója nőne, míg 1,8 millió foglalkoztatott adója csökkenne. Ennek értelmében 2009-ben a tervek szerint 4,3 százalékkal nőnének a reálbérek. Ez utóbbi verzió a foglalkoztatást csökkenti, hátránya ugyanakkor, hogy inflációs hatása van.
Emellett bevezetésre kerülne a Start régió kártya, amely révén lehetővé válna járulék fizetés nélkül is a foglalkoztatás a minimálbéren lévők felé. Egyéb részletet még nem lehet tudni, így például azt sem, hogy ez az egész országra vonatkozó kedvezmény lenne, vagy csak bizonyos régióban élőket érintené.
