Hivatalos felszólító levelet (letter of formal notice) küldött az Európai Bizottság csütörtökön a kormánynak a telefonadó miatt. A levéllel a testület hivatalosan is megindította a kötelezettségszegési eljárást a 2012. július 1-jétől bevezetett adónem miatt. A testület szakértői a BruxInfónak azt mondták, Brüsszelnek ugyanazok az aggályai a telefonadó kapcsán is, amelyek a 2010 őszén bevezetett távközlési adóval összefüggésben felvetődtek, és ami miatt már az Európai Bíróságon kell védekeznie a kabinetnek.
Jelesül az, hogy az uniós engedélyezési irányelv alapján a kormányoknak lehetőségük van úgynevezett igazgatási díjat szedni a távközlési szektor szereplőitől, az ebből származó bevételeket viszont az ágazati infrastruktúra, a hálózat és általában a szektor működésére kell fordítaniuk.
A Bizottságnak ugyanakkor meggyőződése, hogy – ahogyan korábban a távközlési adó bevételeit, úgy – a telefonadó bevételeit is "ezeken túlmutató célokra" fordítja a kabinet. Forrásaink szerint mindez azt jelenti, hogy az állam a költségvetési egyenleg javítása céljából vetette ki az adót. A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság észrevételeire, vagy a kérésnek megfelelően módosítsa a telefonadót bevezető törvényt az uniós jogszabályoknak megfelelően.
Az Európai Bizottság szakértői a BruxInfónak azt mondták, „meggyőződésünk, hogy ebben az esetben a magyarok rosszul jártak el, a telefonadó ugyanis kifejezetten a távközlési szektort sújtja”. Kérdésünkre elmondták, a kormánynak természetesen jogában áll adót kivetni, de „ez nem egy általános adó, ez esetben tiszteletben kell tartani a szektor speciális szabályait”.
A 2002-ben elfogadott és 2009-ben módosított engedélyezési irányelv előírja, hogy az ágazat szereplőitől (a szolgáltatóktól és a hálózat fenntartóitól) lehet igazgatási díjat szedni, ennek azonban arányosnak és indokoltnak kell lennie. Az igazgatási díjat aztán a hatóságoknak vissza kell forgatniuk, és a szektor fejlesztésére kell fordítaniuk. A Bizottságnak meggyőződése, hogy a telefonadó ilyen igazgatási díjnak minősül.
Az érvelés nem ismeretlen, ugyanezzel az indokkal indított eljárást 2011 márciusában a Bizottság a 2010 őszén bevezetett távközlési adó miatt is. Ez ügyben az Európai Bíróságnak kell majd döntenie.
A kormány a csütörtökön indított eljárásra még nem reagált, de a korábbi távközlési adóval kapcsolatos eljárás során értesüléseink szerint amellett érvelt, hogy a távközlési adó kivetése nem ütközik a közösségi jogszabályokba. Budapest szerint ugyanis Brüsszel tévesen hivatkozik az engedélyezési irányelvre, amely alapján az adót igazgatási díjnak tekinti, így a belső piaci szabályoknak való megfelelését kéri számon. A kormány szerint a távközlési adó valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint „lehet, hogy a kormánynak ebből jó és gyors pénze lesz, de mindez nem túl jó ötlet, és mindenképpen rossz üzenete van”.
mfor.hu