3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt.

Hivatalos felszólító levelet (letter of formal notice) küldött az Európai Bizottság csütörtökön a kormánynak a telefonadó miatt. A levéllel a testület hivatalosan is megindította a kötelezettségszegési eljárást a 2012. július 1-jétől bevezetett adónem miatt. A testület szakértői a BruxInfónak azt mondták, Brüsszelnek ugyanazok az aggályai a telefonadó kapcsán is, amelyek a 2010 őszén bevezetett távközlési adóval összefüggésben felvetődtek, és ami miatt már az Európai Bíróságon kell védekeznie a kabinetnek.
 
Jelesül az, hogy az uniós engedélyezési irányelv alapján a kormányoknak lehetőségük van úgynevezett igazgatási díjat szedni a távközlési szektor szereplőitől, az ebből származó bevételeket viszont az ágazati infrastruktúra, a hálózat és általában a szektor működésére kell fordítaniuk.
 
A Bizottságnak ugyanakkor meggyőződése, hogy – ahogyan korábban a távközlési adó bevételeit, úgy – a telefonadó bevételeit is "ezeken túlmutató célokra" fordítja a kabinet. Forrásaink szerint mindez azt jelenti, hogy az állam a költségvetési egyenleg javítása céljából vetette ki az adót. A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság észrevételeire, vagy a kérésnek megfelelően módosítsa a telefonadót bevezető törvényt az uniós jogszabályoknak megfelelően.
 
Az Európai Bizottság szakértői a BruxInfónak azt mondták, „meggyőződésünk, hogy ebben az esetben a magyarok rosszul jártak el, a telefonadó ugyanis kifejezetten a távközlési szektort sújtja”. Kérdésünkre elmondták, a kormánynak természetesen jogában áll adót kivetni, de „ez nem egy általános adó, ez esetben tiszteletben kell tartani a szektor speciális szabályait”.
 
A 2002-ben elfogadott és 2009-ben módosított engedélyezési irányelv előírja, hogy az ágazat szereplőitől (a szolgáltatóktól és a hálózat fenntartóitól) lehet igazgatási díjat szedni, ennek azonban arányosnak és indokoltnak kell lennie. Az igazgatási díjat aztán a hatóságoknak vissza kell forgatniuk, és a szektor fejlesztésére kell fordítaniuk. A Bizottságnak meggyőződése, hogy a telefonadó ilyen igazgatási díjnak minősül.
 
Az érvelés nem ismeretlen, ugyanezzel az indokkal indított eljárást 2011 márciusában a Bizottság a 2010 őszén bevezetett távközlési adó miatt is. Ez ügyben az Európai Bíróságnak kell majd döntenie.
 
A kormány a csütörtökön indított eljárásra még nem reagált, de a korábbi távközlési adóval kapcsolatos eljárás során értesüléseink szerint amellett érvelt, hogy a távközlési adó kivetése nem ütközik a közösségi jogszabályokba. Budapest szerint ugyanis Brüsszel tévesen hivatkozik az engedélyezési irányelvre, amely alapján az adót igazgatási díjnak tekinti, így a belső piaci szabályoknak való megfelelését kéri számon. A kormány szerint a távközlési adó valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint „lehet, hogy a kormánynak ebből jó és gyors pénze lesz, de mindez nem túl jó ötlet, és mindenképpen rossz üzenete van”.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!