A vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb euró segíti az ipari megrendeléseket, az alacsony inflációs környezet tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé - mondta, és a fejlődés hajtóerői között említette a "belátható időben nullszaldós" költségvetést, a működési egyenetlenségek érdemi mérséklését, a növekedés tartalékainak mozgósítását és az államháztartási kiadások kézbentartását.
Kovács Árpád hangsúlyozta, a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásokat elsősorban a gazdasági fejlődés szolgálatában kell felhasználni. Ez alapozhatja meg majd a jóléti kiadások növelését - tette hozzá.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya - Magyarországot kivéve - várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben, ugyanakkor Magyarországon az állami újraelosztás mértéke jóval meghaladja az OECD-átlagot,
"visegrádi versenytársainkhoz viszonyítva pedig kiugróan magasak a magyar arányszámok".
Az OECD szerint azonban nemcsak az újraelosztás mérete, hanem annak szerkezete is gondot okoz,
"hatékonysági hiátusok miatt túl sokat költünk általános közszolgáltatásokra és gazdaságfejlesztésre, viszont túl keveset fordítunk oktatásra és egészségügyre"
- fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség, a
"felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba".
Szabó: Magyarországon legyen a legmagasabb export-arány
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a külgazdaság-orientált külpolitika sikeréről beszélt. Elmondta, a befektetett pénz megtérülését, a kereskedőházak munkájának eredményességét a külgazdasági adatok világosan mutatják. Felidézte, hogy a magyar export tavaly 4 százalékkal bővült, a kormány külgazdaság-politikájának pedig az stratégiai célja, hogy az Európai Unióban Magyarországon legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez mérten.
Hangsúlyozta, a magyar export 80 százaléka uniós országokba irányul, ugyanakkor fontos, hogy több helyen, Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában is "jelen legyünk".
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. irodáiról szólva azt mondta: azok a külgazdasági célok megvalósítását segítik, exportpiacokat, új lehetőségeket keresnek a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és már eddig is több tízmilliárd forintnyi üzlet megkötéséhez segítették a kkv-szektort.
Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója prezentációjában a bankszektor előtt álló kihívásokról, a szektort segítő faktorokról és stratégiáról, a digitális bankolás lehetőségeiről, valamint az MKB előtt álló kihívásokról beszélt. Elmondta, a bank megteszi szükséges lépéseket a költség- és mérlegoptimalizálásra, valamint keresi az új és innovatív megoldásokat.
MTI
