3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Magyarország az előző negyedévben csak a periferiális, és a finanszírozási gondokkal küzdő országok teljesítményét volt képes túlszárnyalni Európában - derül ki az unió statisztikai hivatalának legfrissebb adataiból.

Az Eurostat szerint hazánk növekedési üteme (munka és szezonális hatástól megtisztítva) az előző negyedévben mért 2,6, valamint a tavalyi harmadik negyedévi 2,3 százalékhoz képest mérséklődött, hiszen csak 2,2 százalékot mértek. A legfrissebb adatok alapján nemcsak az eurózóna átlagától maradunk el, de a közösségtől is távolodunk, hiszen mindkét országcsoportban 2,5 százalékos volt a növekedés. Az egyes tagállamokhoz viszonyítva a leszakadásunk fokozódott, hiszen Európa legdinamikusabban fejlődő országainál jelentős előrelépés történt. Németország az előző év azonos időszakához képest 4,8 százalékos, Litvánia 6,8, Észtország 8,0, Finnország 5,2 százalékos növekedést ért el.

Alig vagyunk jobbak a válságos helyzetben lévőknél

A közösség tagállamai közül az első negyedévben szinte csak a költségvetési problémákkal küzdő országok teljesítményénél tudott hazánk jobb eredményt elérni. Görögország GDP-je 4,8, Portugáliáé pedig 0,7 százalékos visszaesést szenvedett el. Rajtuk kívül a minimális, 0,3 százalékos növekedést elért Spanyolországot, az 1,0 százalékot produkált Olaszországot, és a 1,7 százalékos GDP növekedésű Ciprusnál voltunk dinamikusabbak. (Igaz, az Egyesült Királyság is mögénk került a sorban az 1,8 százalékos bővülésével, de ez az alacsony érték a költségvetési kiigazító folyamatoknak volt köszönhető, melyhez hasonlót Portugáliában és Görögországban is véghezvittek.)

A környező országokat nézve sem tud kiemelkedni hazánk, és hozzájuk mérten is sokkal lassabb a gazdaságunk fejlődése. 2011 első negyedévében egyedül csak Románia 0,3 százalékos növekedését tudtuk túlszárnyalni, Szlovákia ugyanis 3,5, Csehország 2,5, Ausztria pedig 4,0 százalékos bővülést ért el.

Az előző negyedévhez viszonyított adatokat vizsgálva is hasonló trend figyelhető meg, Magyarország 2010 utolsó negyedévéhez képest mindössze 0,7 százalékos GDP növekedést ért el. A leggyorsabban fejlődő Litvánia esetében 3,5, Németországnál pedig 1,5 százalékos változás történt egy negyedév alatt.

Csúcson lenne a hazai gazdaság?

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a legfrissebb adatok alapján a magyar gazdasági növekedés 4 éves csúcson van. A jól hangzó kijelentés (ami a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokra nem is igaz, lásd a második chartot) ellenére azonban nem árt előbb megnézni azt, hogy ezzel mennyire tudjuk tartani a lépést a környező országok gazdasági növekedésével. Ennek fényében ugyanis nem lehetünk annyira büszkék.

Székely Sarolta

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!