A minősítést az intézet Aa3-ról egy fokozattal A1-re csökkentette. A besorolás kilátását ugyanakkor negatívról stabilra javította. Az előző besorolás kilátását az idén márciusban rontotta stabilról negatívra a hitelminősítő intézet. A Standard & Poor's hitelminősítő szintén márciusban rontotta negatívra saját kínai besorolásának a kilátását. Az S&P AA- besorolása egy fokkal a Moody's és a Fitch kínai államadós-minősítése felett áll, amiből arra lehet következtetni, hogy hamarosan az S&P is követni fogja a Moody's lépését. A Moody's A1-es kínai besorolása egyébként megegyezik Japán szuverén adósság minősítésével.
A döntést Kína pénzügyi erejének várható romlásával, a gazdaság eladósodottságának várható növekedésével indokolta a Moody's.
A hitelminősítő intézet megítélése szerint a kínai gazdasági növekedés ütemének fenntartása egyre inkább központi ösztönző intézkedéseket igényel. "Az tény, hogy a megkezdett reformok idővel átalakítják a gazdaság szerkezetét és a pénzügyi rendszert, nem fogják tudni azonban megakadályozni, hogy emelkedjen a gazdaság eladósodottságának a mértéke és növekedjen az államadósság" - írja a Moody's indoklása.
A kínai pénzügyminisztérium szerint a hitelminősítő intézet túlbecsülte a gazdaság kockázatait és hibás metodológiát alkalmazott azok mérlegelésére. A minisztérium álláspontja szerint a kínai gazdaság stabil konjunkturális helyzet közepette viszonylag nagy növekedés ütemet ér majd el az elkövetkező években is, az eladósodás kockázata pedig a tavalyihoz mérten nem fog lényegesen változni 2018 és 2020 között sem.
"A Moody's állításai, miszerint meredeken növekedni fog a reálgazdasági szereplők eladósodottsága és a kormány ösztönző intézkedésekkel kényszerül majd felpörgetni a gazdasági növekedést, eltúlozzák a fejlődést akadályozó nehézségeket és alábecsülik a kínai kormány képességét a kínálat oldali strukturális reformok végrehajtására és a keresleti oldal gazdasági szerepének a megerősítésére" - mutat rá a pénzügyminisztérium közleménye.
Kínában jelenleg a gazdaság szerkezetének az átalakítása zajlik azzal a céllal, hogy egyre inkább a belső fogyasztás szolgáljon növekedési motorként. A szerkezetátalakítás mellékhatásaként a kormány a növekedési ütem csökkenésével számol a világ második legnagyobb nemzetgazdaságában. A kínai gazdaságpolitika a pénzügyi kockázatok mérséklését és az eszközérték-buborékok kialakulásának megelőzősét tekinti egyik legfontosabb feladatának.
A kínai bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben az elemzői várakozásokra rácáfolva 6,9 százalékkal növekedett, szakértők az év hátralévő részében azonban ennél valamivel gyengébb GDP-növekedést várnak. Tavaly 6,7 százalékkal nőtt a kínai GDP, a kormány idei előirányzata pedig 6,5 százalék. A tavalyi növekedés 26 éve a legalacsonyabb volt Kínában. A növekedés 2007-ben 14,2 százalék volt.
MTI
