Várhatóan megszavazza a parlament kedden a 2010-es költségvetés fő számait, azonban már egyre kevesebben hisznek a magyar politikusoknak. A közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviselője fogalmazott meg kockázatokat az idei és a jövő évi hiánycél teljesülésével kapcsolatban, most pedig az Európai Bizottság fogalmazott meg hasonló véleményt.
A parlament nem hallja meg a figyelmeztetéseket
Kedden szavaznak a képviselők a 2010-es büdzsé fő számairól, a költségvetési hiányt illetően valószínűleg a kormány 3,8 százalékos célját fogadják majd el. A kabinet ugyanis azt vállalta korábban az IMF felé, hogy az idei várható 3,9 százalékról 3,8 százalékra csökkenti majd a deficitet. Mindez azt jelenti, hogy bő ezer milliárd forinttal költhet többet az állam 2010-ben, mint amennyi bevétele lesz.
A múlt héten Irina Ivaschenko, az IMF magyarországi delegáltja nyilatkozott úgy, hogy már az idei cél is kockázatosnak tűnik, ugyanis a társasági adóból befolyó bevételek elmaradhatnak a tervezettől. Hasonló véleményen van az Európai Bizottság is, mely kedden kiadott előrejelzésében már konkrét számokat is említ: szerintük a hiány idén 4,1 százalék, jövőre pedig 4,2 százalék lehet.
Ha ez beigazolódik, akkor az azt jelenti, hogy hazánk nem tudja majd teljesíteni az IMF felé vállalt kötelezettségét. Ezzel kapcsolatban Irina Ivaschenko elmondta: ha újabb külső sokk miatt lépjük túl a hiányt, akkor továbbra is rugalmas elbírálásra számíthatunk a Valutaalap részéről, a kormány túlköltekezését viszont nem tolerálják.
Jövőre a deficitet növelő tényező lehet az önkormányzatok előrejelzettnél nagyobb hiánya, a vártnál magasabb egészségügyi kiadások, továbbá Brüsszel egyelőre nem veszi figyelembe a MÁV-nak nyújtott állami támogatás tervezett csökkentését. Jövőre és az azt követő évben a bizottság szerint kockázatot jelenthet, hogy a néhány hiányt idén csökkentő tényező (például a bérbefagyasztás, oktatási és egészségügyi kiadások alacsonyabb szintje) nem fenntartható hosszabb távon, illetve az, hogy várhatóan mérséklődik vállalatok nyeresége is.
Az Európai Bizottság elemzésében azt emeli, ki, hogy tavaly nagyon törékeny állapotban érte a válság Magyarországot, azonban "a hathatós kiigazítási intézkedések segítettek csökkenteni a gazdaság sérülékenységét".
Jövőre még eshet a magyar gazdaság
Az Európai Bizottság szakemberei arra számítanak, hogy 2010-ben 0,5 százalékkal csökken majd a magyar gazdaság teljesítménye, 2011-ben viszont már 3,1 százalékos növekedést várnak tőlünk, ami egybevág az MNB jóslatával. A munkanélküliségi arányt az idén 10,5, jövőre 11,3 százalékra jósolja a bizottság, míg az inflációt ez évben 4,3, jövőre 4 százalékosra. 2011-ben aztán az előrejelzés szerint újra 10,5 százalékos lehet a munkanélküliség, azaz még akkor sem éri majd el a válság előtti szintet.
A bizottság elemzése szerint a pénzügyi piaci feltételek a jelenleg vizsgált időtávban (2009-2011) várhatóan lassú, de folyamatos javulást mutatnak majd. A csökkenő reálbérek és a foglalkoztatásra vonatkozó növekvő bizonytalanság miatt a háztartások kiadásai a jövőre lezáródó hároméves időszakban összesen mintegy 10 százalékkal csökkennek.
A bizottság szerint az import csökkenése meghaladja az exportét, így a kivitel nettó értelemben pozitív hatást tesz a gazdasági növekedésre. A folyó fizetési mérleget illetően ugyanakkor Brüsszel nem számít további javulásra jövőre.
Az Európai Unió vezető testülete szerint a magyar államadósság 2010-ben 80 százalék körül tetőzhet a GDP arányában, utána viszotn lassú csökkenésnek indulhat.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
