Minden évben ősszel elindulnak a tárgyalások a következő évi minimálbér összegéről, melyeken értelemszerűen a dolgozói érdekképviseletek nagyobb, míg a munkaadók a bérekre rakódó terhek miatt kisebb emelést pártolnának. Most azonban úgy tűnik, hogy a munkaadók a szokottnál jobban sarokba lennének szorítva.
A munkaadók jellemzően azzal az indokkal hárítják a nagyobb mértékű minimálbér-emelés lehetőségét, hogy az sok vállalkozás számára kigazdálkodhatatlan terhet jelentene. Éppen ezért is évek óta szorgalmazzák a járulékcsökkentés szükségét, mely kérésük meghallgatott és ha igazak a hírek, a kormány jövőre meg is valósítja azt. Arról azonban még csak találgatások vannak, hogy pontosan milyen mértékű csökkentés valósulhat majd meg. Így mindenesetre elhárul az egyik sokat hangoztatott akadály a nagyobb mértékű béremelés elől.
Jelenleg tehát a munkavállalói oldal - a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleménye alapján - ragaszkodik a kétszámjegyű emeléshez, ráadásul támogatják a munkaadók járulékcsökkentésre irányuló kérését is. A kormány pedig bár hivatalosan a háttérbe húzódik az állásfoglalásokat illetően, Font Sándor Fideszes képviselő jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványában 26 százalékos (szerk. brutális mértékű) minimálbér-emelést emlegetett.
Abban az esetben, ha az MASZSZ javaslata elfogadásra kerülne, akkor 2017-ben 10,5 százalékkal, 2018-ban pedig még 12 százalékkal emelkedhetne a minimálbér összege Magyarországon. Ezzel ráadásul elérhető lenne az is, hogy a minimálbér összege elérje a létminimumét, ami hivatalos friss KSH-adatok hiányában jelenleg 89 ezer forint körül mozoghat.
Ha sikerülne ezt a javaslatot elfogadtatni, akkor jövőre a mostani 73 815 forint helyett 81 344 forinttal nőne a kézhez kapott összeg. 2018-ban pedig a mostaninál 23,4 százalékkal többet, vagyis 91 353 forintot kapnának a minimálbérért dolgozók. A nominális növekedés 17 290 forint lenne.
Az egész helyzetet pedig csak megkoronázza még az a tény is, hogy 2018-ban választások is lesznek, így ez pont jól is jöhet a kormány számára. Ráadásul korábban is kampányoltak a megvalósított minimálbér-emelésekkel, igaz, 2010 óta csak a bruttó nőtt jelentősebb mértékben a 2012-es majdnem 20 százalékos emelésnek köszönhetően. Erre pedig csak az adóváltozások miatt volt szükség, hogy az adójóváírás kivezetése ne érintse hátrányosan az alacsonykeresetű dolgozókat. Most azonban ilyenről szó nem lenne, így sokkal stabilabb lábakon is állhatna a kormány ezen "szavazatszerző" lépése és kampányfogása.
Íme a legújabb magyar stadion, Kisvárdán épül
Székely Sarolta
mfor.hu