Felgyorsult a reálbérek növekedése tavaly novemberben idehaza. Az infláció 1 év után ismét 4 százalék alá, vagyis a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjába mérséklődött (3,8 százalék volt 2025 novemberében), aminek köszönhetően a reálkeresetek 6,2 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH. Egy hónappal korábban még 5,5 százalékot mért a hivatal, és ha ennél magasabb dinamikát szeretnénk látni, akkor egészen 2024 novemberéig kell visszalapoznunk a statisztikai könyvekben.
A legfrissebb kereseti adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 8,9 százalékkal, 756 400 forintra emelkedett, míg a nettó átlagkereset kétszámjegyű, 10,2 százalékos növekedést produkált és 525 900 forintra nőtt. A bruttó kereset mediánértéke 600 ezer, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el.
Azonnal jött a kormányzati dicshimnusz
A nettó fizetések magasabb ütemű növekedésében döntő szerepet játszottak a kormányzat költségvetési intézkedései. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem is sokat késlekedett a babérok learatásával. Az adatközlést követően szinte azonnal, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben Czomba Sándor, a minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy „az adócsökkentéseknek köszönhetően 500 ezer forint fölé nőtt a nettó átlagkereset.”
Ezt emelte ki a KSH mellett Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető makrogazdasági elemzője is, amikor azt írta, hogy a nettó átlagkereset a családtámogatások kibővítése révén tudott kétszámjegyű ütemben bővülni. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza részletezi is ezeket az intézkedéseket, és a nettó bérek növekedését a családi adókedvezmények júliusi emelésére és a 3 gyermekes anyák októberben bevezetett személyijövedelemadó-mentességére vezeti vissza.
Az állami szféra húz
A bruttó fizetések 8,9 százalékos dinamikája (itt két számjegyű értéket 2025-ben csak egyszer, januárban láthattunk) Molnár Dániel szerint megfelel az elmúlt hónapokban tapasztalt ütemnek. „A rendszeres, vagyis prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított átlagkereset is hasonló mértékben, 8,7 százalékkal növekedett. Vagyis a gazdasági nehézségek ellenére a vállalatok nem spóroltak az év végi bónuszokon” – tette hozzá.
Arra Regős Gábor hívja fel a figyelmet, hogy a bruttó fizetések 2025 első 11 hónapjának átlagában novemberhez képest enyhén magasabb ütemben, 9,1 százalékkal nőttek. A mediánbérek ennél gyorsabb ütemben, 10,1 százalékkal emelkedtek novemberben, ami Regős és Molnár szerint is azt jelzi, hogy „a béremelkedés az alkalmazottak széles körét érinti és elsősorban az alacsonyabb keresetűek körében jelentősebb”.
Ami érdekes, hogy a bérdinamikát egyértelműen a költségvetési szféra húzza, ahol ismételten két számjegyű, 10,7 százalékos növekedést mutatott az átlagbér. Az állami szektorban a legnagyobb béremelést a közigazgatásban (14,3 százalék) és az oktatásban (13,9 százalék), míg a legkevesebbet az egészségügyben és szociális ellátásban (3,5 százalék) dolgozók kapták. A versenyszférában 2025 novemberében a bányászatban dolgozók bruttó átlagkeresete emelkedett a legkisebb, 5,2 százalékos mértékben.
Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy napjainkban az információ, kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatások és az energiaipar területén láthatjuk a legmagasabb bruttó átlagfizetéseket az összes nemzetgazdasági ág közül. Mindhárom szektorban több mint bruttó 1 millió forintot lehet keresni. A legalacsonyabb fizetések pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (470 ezer forint), illetve a mezőgazdaság (közel 565 ezer forint) területén vannak.
Arról a napokban mi is beszámoltunk a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetése kapcsán, hogy a közszféra béremeléseinek mértéke idén is meghaladhatja a versenyszféráét – erről Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke beszélt.
Mekkora teher a minimálbérek emelése?
Áttérve a 2026-ban várható folyamatokra, a fizetések szempontjából a minimálbér és a garantált bérminimum 11, illetve 7 százalékos emelése gyakorolja az egyik legnagyobb hatást.
Mészáros Melinda azt mondta, hogy „a versenyszféra átlagos bérfejlesztésének mértéke 5-7 százalék közötti szintre csökkenhet, de a teljes csomagot nézve, az alapbér mellett az egyéb juttatásokat figyelve az átlagos keresetnövekedés idén is 10 százalék, vagy a fölötti lehet.”
Ez a kérdés, mármint a legalacsonyabb bérkategóriák fölött keresők fizetésének alakulása még egyáltalán nem dőlt el, hiszen „a cégek jelentős része már áttéert a tavaszi bérciklusra, vagyis a tavaszi hónapokban határozzák meg a következő 12 hónapra vonatkozó bérszinteket a munkavállalóik számára” – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Regős Gábor szerint a 2025-ös kereseti trendekből is jól látszik, hogy bár a garantált bérminimum több embert érint, a piac a jelek szerint mégis jobban figyel a minimálbérekre, ahhoz próbálja igazítani, közelíteni az összes többi dolgozó bérfejlesztését.
Fotó: Depositphotos.com
Az elemzők és a munkáltatók nagy része szerint a minimálbérek ilyen szintű emelése egy három éve stagnáló gazdaságban nagy megterhelést jelent a vállalatok számára. Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének országos elnökhelyettese szerint már az egy évvel korábbi kötelező minimálbéremelések is erőn felülinek számítottak, a 2026-os szintek pedig még inkább. „Bele sem merek gondolni, hogy ha az idei növekedés nem lesz 2,5 százalék, akkor a jövő évi minimálbér-emelési terveket hogyan fogjuk tudni betartani” – fogalmazott.
A munkavállalói oldal ezt persze másképp látja. Mészáros Melinda azt mondta, hogy egyelőre nem kaptak olyan visszajelzést a cégek részéről, hogy a minimálbérrel kapcsolatos tételek kigazdálkodhatatlanok lennének a számukra.
Regős Gábor megjegyzi, hogy a kkv-k, a hazai piacra termelő cégek esetében jelent nehezebb feladatot a bérek kitermelése, ugyanakkor kényszerhelyzetben vannak: enélkül sem ők nem lesznek versenyképesek a hazai munkaerőpiacon, sem a magyar munkaerő itthon tartása nem lesz lehetséges.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt is hozzáteszi, hogy „a hazai bérek nemzetközi szinten még így is alacsonyak, vagyis a multinacionális cégeknek van terük a bérek emelésére, hiszen attól az uniós versenyben a hazai munkaerő még mindig olcsó marad”.
A Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatoknál a hatékonyságjavításra sincs különösebb szükség mindehhez, „hiszen a bevétel sokszor cégcsoporton belüli elszámolások, transzferárazás eredménye”. A kisebb cégeknél más a helyzet, ott az emelkedő bér- (és minden egyéb) költségek kigazdálkodásához elengedhetetlen lenne a hatékonyabb működés.
Az alacsony GDP-számok és az erőltetett béremelések között feszülő ellentétre hívja fel a figyelmet Virovácz Péter.
„Ha a vállalatok azt tapasztalják, hogy 2026 első hónapjaiban sem indul be a gazdasági növekedés, akkor valószínű, hogy a bérek elvárt emelését a bértömeg szinten tartása mellett próbálják meg kigazdálkodni, ami a foglalkoztatotti létszám csökkenéséhez vezetne”.
De egyéb kockázatok is felmerülhetnek. „Egy továbbra is gyenge kereslettel jellemezhető évben a vállalatok egy része a bérköltségek erősebb áthárítása mellett dönthet, többletinflációt generálva” – fűzte hozzá Virovácz.
Az ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy az elmúlt időszakban látott gazdasági mutatók arra utalnak, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése láthatóan nem elegendő a magyar gazdaság dinamizálására. „Habár kétségtelen, hogy az elmúlt hónapokat a fogyasztói bizalom emelkedése fémjelezte, ugyanakkor a 2018–2019-es csúcsoktól még mindig jelentősen elmarad a bizalmi index”.
Mi várható 2026-ban?
Regős Gábor szerint a 2025 decemberi adatokban nagy meglepetésre már nem számíthatunk, a bérdinamika nagyjából az előző hónapok szintjének megfelelően alakulhat – talán az év végi bónuszok alakulása hozhat ebben változást. 2026 viszont már jóval érdekesebbnek ígérkezik.
„Az átlagkereset inflációt meghaladó emelkedése várhatóan folytatódik, sőt nem tartok kizártnak egy 10 százalékot közelítő vagy azt némileg meghaladó átlagkeresetemelkedést sem, figyelembe véve az év eleji kormányzati transzfereket (fegyverpénz) és a tavalyinál magasabb minimálbéremelést”.
Az idei várakozásokkal kapcsolatban Molnár Dániel is természetesen kiemeli a minimálbérek emelkedését. Emellett megjegyzi, hogy a közszférában is jelentős bérrendezések mennek végbe 2026-ban. „A bérfejlesztés újabb lépcsőfoka valósult meg január elsejétől a kormányzati és önkormányzati tisztviselők, illetve a pedagógusok körében. Ezzel párhuzamosan a vízügyi dolgozók, az igazságügyi dolgozók, valamint a szociális és kulturális ágazatban dolgozók körében is nőnek a bérek”.
Bár a szociális szféra fizetései január 1-től 15 százalékkal emelkedtek, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy a szektor munkaerőproblémáját megoldja. „Bármennyire is örülünk ennek az intézkedésnek, a szociális szférában az előtte lévő három évben nem emelkedett a jövedelem, így nem számítok komolyabb létszámnövekedésre az ágazatban” – fogalmazott Mészáros Melinda a Magyar Közgazdasági Társaság panelbeszélgetésén.
Összességében Molnár Dániel szerint 2026-ban két számjegyű ütemre gyorsulhat a bérdinamika, amely a lassuló inflációval párhuzamosan 6 százalék fölé emelkedő reálbér-növekedést eredményezne.
A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig – nem véletlenül – nagy hangsúlyt helyez a lakosság jövedelmi viszonyait javító kormányzati intézkedésekre. Kiemelik a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák adómentességét, a 30 év alatti édesanyák teljes szja-mentességét, a családi adókedvezmény megduplázását, illetve a 14. havi nyugdíj bevezetését is (aminek egyheti részlete érkezett meg 2026-ban). Februárban pedig folyósítják a hathavi fegyverpénzt a rendvédelmi dolgozók számára.
Az NGM közleményét azzal zárja, hogy a kormány célja változatlanul az, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot.
A tárca konkrét időpontot nem rendelt ezen tervek elérése mellé. Korábban arról kommunikált a kormány, hogy a minimálbérek 2027-re érhetik el a bruttó átlagbérek 50 százalékát, míg 2028-ra megvalósulhat a bruttó egymillió forintos átlagbér. Ennek realitásáról nemrég a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Zlati Róbertet kérdeztük, amiről itt olvashatnak:
