„Az évszázad végére 3-4 fokos felmelegedésnél fogunk tartani, összeomlik a világgazdaság” – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, az ELTE és a Veronai Egyetem oktatója. A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfia Szakosztályának rendezvényén a fenntarthatóság is szóba került, de a középpontba a népességrobbanás és -csökkenés került.
Pogátsa nem tartja valószínűnek, hogy fennmarad az utóbbi évekre jellemző 3 százalékos gazdasági növekedés: ez megtizenegyszerezné a világgazdaság méretét az évszázad végéig. A demográfiai folyamatok viszont rendkívül érzékenyen érintik a fejlett országok gazdaságát hosszútávon, ez a világ egyik legjelentősebb problémája a közgazdász szerint.
Január 27-én, kedden Pogátsa Zoltán is részt vesz a Klasszis Befektetői Klub következő rendezvényén, ahol a 2026-os GDP-előrejelzésekről is beszélni fog. Jelentkezzen és vegyen részt Ön is! Részletek >>
Sokszorozódó országok, politikai robbanás
A bolygó népessége heteken, hónapokon belül eléri a 8,3 milliárd főt, 2050-ben pedig 9,7 milliárd ember élhet a Földön az ENSZ előrejelzése szerint. A legszegényebb országokban nő leggyorsabban a népesség: például Tanzánia jelenleg nincs a világ 20 legnépesebb országa között, de ebben az időszakban több mint kétszeresére, 139 milliósra bővül. A Kongói Demokratikus Köztársaság szintén több mint a duplájára bővül a következő 24 évben, de 235 milliós népessége azután is elmaradhat Etiópiáétól. Nigéria a világ ötödik legnépesebb országa lesz, 374 milliós lakossága pedig megközelíti az Egyesült Államokét, amelytől jelenleg 110 millió ember választja el.
Az ENSZ-nél azonban tévedhetnek. Például 2002-ben 2030-ra tették a 8,3 milliárd fő elérését, tíz éve pedig már 8,5 milliárdot jeleztek előre addigra. A Föld népessége gyorsabb ütemben nő, mint arra a szervezet számított: a jelenlegi trendek alapján már 2028-ban átlépheti a 8,5 milliárd főt.
Pogátsa kizártnak tartja, hogy az évszázad közepére az emberek megmaradnak a felzárkózó országokban. „Ezek az országok politikai robbanást fognak átélni. Északra fognak vándorolni a klímaváltozás hatására.
A 2015-ös, Európát elérő menekülthullám egy enyhe előszele volt annak, ami be fog következni. Százmilliós nagyságrendben készülnek arra emberek, hogy észak felé mozduljanak egy Gallup-felmérés szerint”
– mondta. Úgy látja, a legfontosabb nemzetstratégiai érdekünk, hogy ennek elejét vegyük, és ezt úgy tudjuk elérni, hogy segítjük a harmadik világbeli országokat, hogy a politikai robbanás ne történjen meg.
Az évszázad hátralévő 74 évében 25 ország népessége nőhet legalább a kétszeresére – Irak kivételével mind Afrikában található. A legszélsőségesebb példát az Algériával szomszédos Nigerben láthatjuk, ahol közel nyolcszor annyian élhetnek 2100-ban, mint ma. Tanzániában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is három-négyszeres bővülésre lehet számítani.
70 évesen is dolgozni kell?
Az évszázad végéig Közép-, Kelet- és Dél-Európa népessége csökken a legnagyobb arányban. Magyarországon közel harmadával élhetnek kevesebben 2100-ban, Bulgáriában és Moldovában pedig több mint a felével. Az orosz népesség visszaesése már a következő 25-30 évben látványos lehet, Ukrajnában pedig már ma is kiugró. A függetlenség kivívása után, 1993-ban még 52,2 millió ember élt az országban, 2021-ben viszont már csak 41,2 millió. Az orosz-ukrán háború tovább mélyítette az ország demográfiai válságát is.
„A gazdasági folyamatok alapja a populáció fenntartása. A csökkenő számú és öregedő népesség munkaerőhiányhoz, nyugdíjproblémákhoz, eltűnő falvakhoz vezet” – mondta Tóth István János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem docense.
Pogátsa szerint el kell fogadni, hogy a nyugdíjkorhatárnak emelkednie kell. A moderátor, Mádi László közgazdász hozzátette, hogy lehetőleg ne induljon a választáson, mert elriasztja a szavazókat, pedig a nyugat- és észak-európai trendek Pogátsa állítását támasztják alá. Dániában a jelenleg 67 éves korhatárt 70 évre emelik, a brit kormány 66 évről emeli 68 évre. Írországban szintén 68 évre kellene emelni ahhoz, hogy fenntartható maradjon, de ott egyelőre nincs változtatási szándék. „Japánban is próbálkoztak a nyugdíjkorhatár emelésével, mi is meg tudjuk emelni.
Emelhetjük akár húsz évvel is, de utána mi lesz?”
– tette fel a kérdést Tóth.
Európában a legnagyobb mértékben Kelet-Németországban borult fel a nyugdíjaskorúak és a gyerekek aránya. Türingia, Szászország és Szász-Anhalt járásai között lehet szélsőséges példákat is találni, ahol száz munkaképes korú emberre már 57-63 nyugdíjaskorú jut. A kelet-német népesség negyede 65 év feletti, a nyugdíjaskorúak aránya Olaszországban is hasonló. Az olasz kormánynak fejtörést okozhat, hogy az arányuk a 37 százalékot is meghaladhatja 2050-re.
Európa kihalási pályán?
A jelenlegi előrejelzés szerint a népesség a 2080-as években tetőzik 10,3-10,4 milliárd főnél, az utána következő globális népességcsökkenés példátlan az emberiség történetében. „A populáció kihalási pályára került. Bevándorlás nélkül, zárt kontinens esetén Európa népessége hamar megfeleződne 1,37-es termékenységi mutatóval számolva” – mondta Tóth. A teljes termékenységi arányszám jelzi, hogy egy átlagos szülőképes korú nőre mennyi gyerek jut. Egy ország népességének fenntartásához 2,1 körüli mutatóra lenne szükség.
Az országok sorában jelenleg az első 25 helyen – Afganisztán kivételével – csak Afrika különböző részeit láthatjuk. A nigeri, szomáliai és csádi nők átlagosan hat-hét gyereket szülnek, ezek az értékek kiemelkednek a kontinens adatsorából is. A földrészek közül egyedül Afrika termékenysége éri el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értéket, de a Pew Research előrejelzése szerint az ott élő nők is két gyereket fognak vállalni átlagosan 2100-ban.
A népességcsökkenést eddig egyetlen termékenységet ösztönző program sem tudta tartósan megállítani. Ukrajna 1-es termékenységi arányszáma érthető háború idején, de Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is 1,1-1,2-es szintre esett vissza a mutató az ENSZ adatai szerint. Különösen kevés gyerek születik Spanyolország északnyugati részén, Galíciában; a Kanári-szigeteken, illetve Szardínián: egy átlagos szülőképes korú nőre 0,8-0,9 gyerek jut ezekben a térségekben. Európa legtermékenyebb járásai Bulgária középső és északi részén, Párizs környékén, illetve Románia keleti részén találhatók 2 és 2,57 közötti értékekkel.
