A Lombard Street Research nevű vezető citybeli gazdaságelemző cég szakértői szerint még ha sikerülne is teljesíteni a konszolidációs programot, az olyan súlyos recesszióval járna, amely veszélybe sodorhatja a bankrendszert, és így végső soron az állam fizetőképességét is, mivel csak az állam tudja újratőkésíteni a bankokat és garantálni a betétesek pénzét.
Ez utóbbi az az ok, amelynek alapján a piac helyesen jár el, amikor megkérdőjelezi a jelenlegi konszolidációs terv hitelességét. A Lombard Street Research szerint ezt nem szabad csupán feltételezésekre alapuló lehetőségnek tekinteni. A görög kormány ugyanis "nem hiteles garantálója" a háztartások és a vállalatok betéteinek. A görög pénzintézetekből eddig 13 milliárd eurónyi betétállományt vontak ki, 90 százalékban lakossági betétesek - áll a neves londoni gazdaságkutató elemzésében.
A cég megkérdőjelezi, hogy a német kormány szükség esetén kész lenne-e a görög bankokat is megsegíteni, tekintettel arra az ellenállásra, amelyet a német választók már a mostani kisegítő csomaggal szemben is tanúsítanak. Az elemzés szerint a görög válságot övező piaci pánik addig nem múlik, amíg az euróövezeti kormányok hivatalosan áldásukat nem adják a mentőcsomagra, és amíg "a pénz nincs a bankban".
Még ez sem jelenti majd azonban az euróövezeti válság végét, mivel a piacok kezdenek ráébredni a többi valutauniós országban szükséges kiigazítások rendkívüli mértékére. Ezek a széleskörű kiigazítások olyan keresletdeflációs hatással járhatnak Európa-szerte, ami visszasodorhatja az euróövezetet a recesszióba. Azokat a növekedési előrejelzéseket, amelyekre az egyes kormányok költségvetési terveiket alapozták, "ki lehet hajítani az ablakon" - áll a Lombard Street Research szerdai londoni elemzésében.
A Barclays Capital befektetési csoport szerdai elemzése azt emeli ki, hogy a görög konszolidációs program a hazai össztermékhez (GDP) mért elsődleges államháztartási egyenleg hozzávetőleg 14 százalékpontos kiigazítását célozza 2009-2014 között, és ilyen mértékű kiigazításra az elmúlt évtizedekben alig volt példa Nyugat-Európában. Ráadásul azokat az országokat, amelyeknek sikerült ilyen mértékű konszolidációt végrehajtaniuk, ebben nagyon erőteljes nominális GDP-növekedés segítette, ami azonban valószínűtlen Görögország esetében.
A Barclays Capital londoni elemzői az idei év egészére 4,2 százalékos, jövőre 2,7 százalékos - reálértéken számolt - gazdasági visszaesést jósolnak Görögországban, és még 2012-ben is csak 0,1 százalékos növekedést valószínűsítenek, sőt a 2016-ig terjedő előrejelzési időszak legvégén sem várnak 1,6 százaléknál nagyobb GDP-növekedést. A ház prognózisa szerint a GDP-arányos görög államadósság-ráta 2014-ben 152 százalék közelében stabilizálódik, az idei évre várt 132,7 százalék után.
MTI/Menedzsment Fórum
