A testület megítélése szerint a forint elmúlt időszakban tapasztalt leértékelődése nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival - tette közzé az MNB honlapján.
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az árfolyam leértékelődése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodási kényszerét is erősíti.
Kifejtették: az elmúlt hetekben az eurózóna adósságválsága következtében az európai pénzügyi piacok szinte minden szegmensében jelentősen emelkedtek a kockázati felárak, ami a közép-kelet-európai régió országaiban az árfolyam gyengülésével is együtt járt. A túlzott adósságot felhalmozó országok nem kerülhetik el a költségvetési megszorítást, a belföldi kereslet visszafogásával együtt járó gyors alkalmazkodást. Magyarországon ez a folyamat már évekkel korábban megkezdődött, így előtte jár azoknak az országoknak, amelyekben most kell meghozni a költségvetési helyzet egyensúlyának helyreállításához szükséges fájdalmas döntéseket.
Magyarországon a belföldi megtakarítások jelentős növekedése révén immár tartósan többletet mutat mind a folyó fizetési mérleg, mind az ország nettó finanszírozási képessége. A kormány erős kötelezettséget vállalt a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél mellett. Az erős kormányzati és külső pozíció megteremti az alapját az eladósodottság leépítésének. Ezért a monetáris tanács nem tartja indokoltnak, hogy az eurózónában kialakult adósság-fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak a magyar gazdaságra is átterjedjenek, és leértékelődési nyomást gyakoroljanak az árfolyamra.
A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez.
MTI
