A költségvetési adatokból az látszik, hogy az év első öt hónapjában az egykulcsos családi adózásra való áttérés nagyságrendileg 165 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében (lásd: Öt hónap alatt 165 milliárd forintról mondott le a kormány), ez viszont nem jelent meg a fogyasztásban. A fenti összeg nagy része a háztartások óvatos viselkedése miatt megtakarításokban jelenhetett meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése szerint.
Továbbra is kettősség jellemzi a gazdaságot
"Sokminden változott március óta, de a jegybank monetáris politikával kapcsolatos üzenetei nagyon hasonlók" - emelte ki az inflációs jelentés szerdai bemutatásakor Virág Barnabás, a jelentést készítő jegybank stáb vezetője. Az inflációval kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy az már márciusban is látható volt, hogy erős költségsokkok érik a gazdaságot, azonban a laza munkaerőpiac és a gyenge belső kereslet miatt a másodkörös hatások mérsékeltek lehetnek.
Szintén nincs újdonság abban a tekintetben, hogy a nemzeti bank szerint a jelenlegi 6 százalékos kamatszint huzamos ideig történő fennmaradásával 2012 végére elérhetővé válik a 3 százalékos inflációs cél. Márciusban ugyanez volt az inflációs jelentés fő megállapítása.
A változás a növekedési kilátásokban figyelhető meg: a márciusi 2,9 százalék helyett most 2,6 százalékos GDP-bővülést várnak az MNB szakértői az idei évre, míg a 2012-es prognózist 3 százalékról 2,7 százalékra csökkentették. "Összességében folytatódhat a gazdaság kilábalása, de a belső kereslet élénkülése a korábban vártnál is lassabb lehet" - mondta Virág Barnabás a változtatások hátteréről.
Az MNB előrejelzései szerint a külső konjunktúra lassulni fog, ami elvileg az exportdinamika csökkenését hozná magával a magyar gazdaságban. Azonban a már bejelentett nagy autóipari beruházások ezt ellensúlyozhatják, így a növekvő exportpiaci részesedés és a lassulás eredőjeként a jelenlegi szint körül alakulhatnak az exportértékesítések.
Hova lett az adócsökkentés?
A jegybank szakembere előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság azzal lóg ki a régióból, hogy a válság alatt nálunk a fogyasztás is gyorsan visszaesett, illetve most a kilábalás idején is további csökkenést mutat. Azaz a belső kereslet esése lényegesen elhúzódóbb nálunk, mint a környező országokban.
"A háztartások fogyasztási és megtakarítási döntéseit továbbra is óvatosság jellemzi, az év eleji adókiengedés hatása nem volt értékelhető" - mondta Virág Barnabás. Pedig a költségvetési bevételekben látszik, hogy több maradt az emberek zsebében. A jegybank szakembere szerint ennek oka, hogy a korábban megfigyeltnél nagyobb részt költöttek a háztartások megtakarításra és kisebbet a fogyasztásra. Virág Barnabás szerint ez a fajta mérlegkiigazítás tartós folyamat lehet.
A munkaerőpiaccal kapcsolatban a jegybank szakértője kiemelte, hogy a nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy a munkaerőpiaci kereslet a válság után nagyon lassan áll helyre, sokkal lassabb az élénkülés, mint amilyen a visszaesés volt a válság idején. Az MNB stábja szerint továbbra is jelentős szabad kapacitások vannak a gazdaságban, elsősorban a piaci szolgáltatások terén.
Kérdés, mi lesz a rokkantnyugdíjasokkal
A kormány utóbbi hónapokban bejelentett terveiben a legnagyobb kérdés, hogy a rokkantnyugdíjasok piacra való visszaterelése milyen hatással lehet a munkaerőpiacra. "Ezzel kapcsolatban nagyon bizonytalanok az előrejelzések, mert továbbra sem ismertek a részletek, csak azt tudjuk, hogy nagyságrendileg 200-220 ezer embert érinthet az intézkedés" - szögezte le Virág Barnabás.(lásd: 20 milliárdot visz el havonta 220 ezer ember rokkantnyugdíja.) A szakember szerint 2003 óta megfigyelhető a 40-54 éves korosztály aktivitásának jelentős emelkedése, ennek oka elsősorban a már bevezetett szigorítás volt a rokkantnyugdíjazás területén.
A jegybank stábja kiemelte, hogy már a válság előtt is az volt megfigyelhető, hogy az alacsony képzettségűek, valamint a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében is nőtt az aktivitási ráta, azonban nehezen helyezkedtek el a munkaerőpiacon, a foglalkoztatási arány csökkent. "A statisztika azt mutatja, hogy a rokkantnyugdíjasok nagyjából 40 százaléka nyolc általánost vagy kevesebbet végzett, ők valószínűleg csak az állami közmunkaprogramokban tudnak majd elhelyezkedni, 60 százaléknak van valamilyen szakképesítése vagy érettségije, nekik lehet esélyük a piacon elhelyezkedni" - emelte ki az inflációs jelentést készítő csapat vezetője.
A nemzeti bank arra számít, hogy a következő másfél-két évben nagyjából 130 ezer rokkantnyugdíjas jelenhet meg fokozatosan a munkaerőpiacon, azonban a foglalkoztatási ráta is növekszik az élénkülő munkaerőkereslet és a kormányzati közmunkaprogramok miatt. Az előrejelzés szerint a munkanélküliség tartósan 10 százalék körül marad.
A jegybanki stáb szerint a reálbérekre is hatással lesz a Széll Kálmán Terv, főleg 2012-ben. 2011-2012-es átlagban most másfél százalékos reálbér-emelkedést várnak, ami fél százalékkal alacsonyabb a márciusi prognózisnál.
Beke Károly
mfor.hu
