Szinte nincs olyan makrogazdasági mutató, amelynek jegybanki előrejelzése rosszabb lenne a márciusival összehasonlítva. Azt már kedd óta tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakérői gárdája legfrissebb inflációs jelentésében az idei évre 2,9 százalékos növekedést vár 0 százalékos pénzromlás mellett. A teljes terjedelmében csütörtökön közölt második negyedéves elemzésből pedig szinte minden mutatóban javulást láthatunk. (A lenti ábrán pirossal jeleztük a rontást.)
Az elemzés és az azt követő sajtótájékoztató talán legérdekesebb megállapítása azt volt, hogy a korábbi feltételezéssel szemben a vállalati szféra jövedelmezősége mégsem olyan rossz, mint ahogy azt gondolták. Pellényi Gábor osztályvezető szerint a frissen beérkezett adatok azt mutatják, hogy a vállalatok a kereslet növekedésével párhuzamosan hajlandók embereket felvenni, és akár magasabb bért is fizetni. Sőt, a beruházási adatok is azt mutatják, hogy a jövedelmezőségi helyzetük nem olyan rossz, mint korábban feltételezték. A kedvezőbb vállalati helyzetet az is segíti, hogy a vállalati szektor adósságának a hozzáadott értékre vetített rátája az elmúlt években 30 százalékponttal csökkent.
Ezzel párhuzamosan a háztartásoknál azt lehet látni, hogy nettó pénzügyi vagyonuk historikus csúcsra emelkedett, számos háztartás esetén befejeződhetett a hitelek visszafizetése, sőt, pénzügyi eszközöket is fel tudtak halmozni, ami a lakossági fogyasztás beindulását is magyarázhatja.
A vállalatoknál és a háztartásoknál megfigyelhető folyamatok viszont azt eredményezhetik, hogy a dezinflációs hatás a gazdaságban, legalábbis annak "belföldi részében” egyre kisebb. A jegybanki alacsonyabb inflációs előrejelzés így a külső dezinflációs hatásnak, vagyis az importált termékek, és szolgáltatások árváltozásának köszönhető. Ráadásul ez a helyzet, vagyis az alacsonyabb árszint a globális piacokon, a nemzetközi előrejelzések szerint még sokáig fogja segíteni az alacsonyabb magyar pénzromlást.
Az elemzés szerint egyébként a magyar inflációs mutató októbertől indulhat el egy magasabb pályán, miután a tavaly szeptemberi bázishatások (pénzügyi tranzakciós illeték emelése, dohány-kiskereskedelem átalakításának áremelő hatása) kiesnek.
Az MNB szerint egyébként az elkövetkező 8 negyedévben a gazdasági növekedésünk szerkezete kiegyensúlyozottabb lesz, és külső finanszírozási képességünk idén és jövőre is 6-6 százalékára rúghat a GDP-nek.
mfor.hu
