Sok a baj a vállalati hitelekkel
"Növekszik, különösen a vállalati szegmensben a kritikus hitelszűke kialakulásának kockázata, mivel az eddig is alacsony hitelezési hajlandóság mellett a bankok hitelezési képessége is romlik. Emögött az erőltetett külföldi forráskivonás, a devizaswap műveletek felépülése, illetve a problémás hitelek arányának emelkedése áll" - véli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybank csütörtökön bemutatott pénzügyi stabilitási jelentésével kapcsolatban.
"Hitelösszeomlás egyelőre nem áll fenn a bankrendszerben, de ennek kockázatai érezhetően növekednek. Nem tőke- hanem likviditási oldalról látunk problémákat a bankok hitelezési képességében" - vázolta fel Nagy Márton, a jegybank szakembere a jelentés csütörtöki bemutatásakor.
Az MNB elemzői csapata szerint az első probléma a külföldi források intenzív kiáramlása, az utóbbi bő másfél évben összesen 12 milliárd eurónyi forrást vontak ki a tulajdonosok a magyar bankrendszerből. Szerintük ez nem következménye, hanem oka a hitelszűkének. Ugyanakkor régiós összehasonlításban nálunk még mindig magas a külföldi források aránya, ezért ez az alkalmazkodás várhatóan folytatódni fog.
"A hitelezés visszaesése miatt van egy természetes csökkenés a külföldi forrásokban, azonban ha ez túl gyors, akkor az tovább vetheti vissza a hitelezést. Mi azt nevezzük erőltetett forráskivonásnak, ha a bank nem várja meg a devizaforrás lejáratát, hanem forintforrásából devizaswap segítségével jutnak devizához. Mindez sokkal kockázatosabb, mint a külföldi forrás, a bankok extrakockázatot vállalnak a swapokkal. Korábban mi is azt hittük, hogy a bankrendszer 2008-ban megtanulta a leckét ezzel kapcsolatban, hogy nem jó a swapállomány felépülése, azonban a tavalyi év végén és 2012 elején ismét erőteljesen emelkedett az állomány" - vázolta fel Nagy Márton. A fenti folyamat egyik oka szerinte az, hogy Európában is mérlegkiigazítás folyik a bankoknál, az emelkedő tőkekövetelmények miatt ez várhatóan folytatódni is fog, a megemelkedő CDS-felárak miatt pedig megdrágult az anyabankok finanszírozása.
Az MNB stabilitási jelentése szerint a vállalati hitelezésben a harmadik probléma a portfólió drasztikus romlása, egyelőre nem látják, hogy ez a folyamat hol fog megállni. Jelenleg úgy becsülik, hogy 2013-ra a teljes állományon belül 22 százalékra emelkedhet a nem teljesítő hitelek részaránya, az átstrukturált hitelekkel együtt pedig ez a 30 százalékot is elérheti. Ez pedig komoly likviditásokat köt le a pénzintézeteknél, melyet egyébként hitelezésre tudnának fordítani.
Mit lehet tenni?
"Az intenzív forráskiáramlást prudens költségvetési politikával, az államadósság további hiteles csökkentésével és az IMF-megállapodás mielőbbi megkötésével lehetne lassítani, emellett szükség lenne arra, hogy az anyabankok erősítsék elkötelezettségüket a magyar leánybankjuk mellett" - vázolta fel Nagy Márton.
A devizaswap műveletek esetében az MNB szakembere szerint elképzelhető, hogy szabályozói beavatkozásra lesz szükség, hogy ezeket a kockázatos ügyleteket visszaszorítsák, a jegybankban jelenleg is készül egy hatástanulmány az intézkedés előnyeiről és hátrányairól "Ezek a swapügyletek rövidebb futamidejűek, mint a külföldi források, ezért nagyobb a megújítás kockázata, emellett a margin call miatt a bankok ki vannak téve az árfolyamváltozásnak" - véli a nemzeti bank szakértője.
A harmadik probléma (a portfólió már említett romlása) téren a jegybank több javaslatot is tett: egyrészt szerintük gyorsítani kellene a felszámolási és végelszámolási eljárásokat, meg kellene könnyíteni a fedezetül szolgáló eszközök átvételét, le kellene bontani az átstrukturálást akadályozó korlátokat, illetve javítani kellene a bíróságon kívüli megegyezések hatékonyságát.
"Jelenleg enyhe hitelszűke van, de attól tartunk, hogy drasztikus hitelszűke alakulhat ki, amikor már azok az életképes vállalatok sem jutnak hitelhez, melyek a válság előtt hitelképesek voltak. Ez pedig csődhullámhoz vezethetne bizonyos szektorokban, ami jelentősen rontaná a potenciális növekedést, rombolná a kapacitásokat" - figyelmeztet Nagy Márton.
Tőkével még jól állunk
A bankrendszer tőkében nagyon jól áll, jelenleg 13,5 százalékos a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója. Az anyabankok mintegy 1,2 milliárd eurónyi tőkét nyomtak a bankrendszerbe 2011 végén és 2012 elején, ilyen magas tőkeemelésre nem került sor az utóbbi időszakra, de erre a végtörlesztés és a portfólióromlás miatt szükség is volt.
A szokás szerint most is elkészített stressz tesztek alapján alappályán kismértékű, 12 milliárd forintos tőkeszükséglete lehet a magyar bankrendszernek 2013-ban, míg a stresszforgatókönyv alapján idén 27, jövőre pedig 56 milliárdos lehet a tőkeszükséglet, ami lényegesen alacsonyabb a korábbi években becsültnél. Ráadásul Nagy Márton külön hangsúlyozta, hogy ez is csak néhány bankra koncentrálódik. A stressztesztek eredménye a tőkeemelés, az eszközoldali alkalmazkodás és az árfolyamgát miatt jelentősen javult - tette hozzá.
90 százalék bemehet az árfolyamgátba
Az új árfolyamgát esetében a jegybank szakemberei 90 százalékra saccolják a belépési arányt, várhatóan sokkal nagyobb lesz az érdeklődés a jelenleginél, mivel a bankok és a kormány oldaláról is erőteljesebb kommunikációra számítanak. A nemteljesítő hitelek 20 százalékát válthatják forintra, ezeknek a felénél állhat helyre a fizetési hajlandóság.
A jegybank szerint a forrásokhoz való hozzájutás könnyítése érdekében javítani kellene a magyar bankrendszer jövedelmezőségét, ugyanis most a veszteséges bankok hátrányból indulnak a szűk likviditásért folytatott harcban. Ugyanakkor ez a jövedelmezőség magától is helyreáll lassan, mivel a magyar bankok továbbra is kifejezetten magas marzsokkal dolgoznak, ha a bankadó kifutása után nem éri újabb sokk a szektort, akkor ismét nyereségesek lehetnek a pénzintézetek.
Beke Károly
mfor.hu
