A Mabisz szerdai közleménye szerint a díjbevételek összege 593,1 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában.
Az életbiztosítási szerződésekre 297,4 milliárd forint folyt be, ez 8 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a legnagyobb szegmenst képviselő unit-linked életbiztosítások díjbevétele csaknem 12 százalékot esett egy év alatt, 192,7 milliárd forint volt.
Emelkedett ugyanakkor a kockázati életbiztosítások díjbevétele, a halálesetre szóló életbiztosításoké például 14,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Főként az egyszeri és eseti díjas termékek népszerűsége nőtt. Ez a Mabisz szerint azt mutatja, hogy az ügyfelek egy része rövidebb időtávra képes ugyan tervezni, de az öngondoskodás igénye a jelenlegi helyzetben is fennáll.
Az idei év második fele az életbiztosítók számára döntően az "uniszex" árazás december 21-étől esedékes kötelező átvételéről szól - hívta fel a figyelmet a Mabisz. Az új termékárazás miatt eltűnhetnek a nőknek kínált jelenlegi kedvezőbb díjak. A szövetség hozzátette: komoly feladatot és költséget jelent a szerződések átárazása, az informatikai rendszerek átállítása, illetve az adminisztrációs rendszerek módosítása.
A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele az első kilenc hónapban 295,7 milliárd forintot tett ki, ami 1,5 százalékos csökkenés a tavalyi év első háromnegyedéhez képest. A visszaesés oka főként a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel folytatódó csökkenése. A nem élet üzletágba tartozó, kgfb-n kívüli biztosítások díjbevétele ugyanakkor enyhe, 2,5 százalékos növekedést produkált.
Az öngondoskodási hajlandóságot javítja az ösztönző szabályozási környezet. A betegségbiztosítások beemelése az idei cafeteria-elemek közé 31 százalékos bővülést, 6,8 milliárd forintos díjbevételt eredményezett az első kilenc hónapban - emelte ki közleményében a Mabisz. A szövetség hangsúlyozta azt is: a cafeteria-rendszer folyamatos változtatása miatt ez a növekedés szinte kizárólag az egyszeri, eseti díjas kategóriában jelentkezett, ami azt jelzi, hogy tartós eredmény csak a hosszabb távon is kiszámítható szabályozási környezetben várható.
MTI
