Tegnap megjelent a magáncsődben méltányolható lakásigényről szóló kormányrendelet, amelyből kiderül, hogy nagyjából milyen körülmények közé kell költöznie annak, aki az adósságrendezésnek ezt a formáját választotta és indokolatlanul drága lakásban él.
Ahogy azt már szerdai cikkünkben megírtuk, a lakók számától, illetve egyes esetekben a gyerekvállalástól függ, hogy mekkora és hány szobás ingatlant tart elfogadhatónak az állam a magáncsődbe lépett adós számára. Az alábbi táblázat azt is megmutatja, hogy milyen maximális ingatlan-értékkel számolhatnak.
(Forrás: 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet)
Budapestnél maradva ezek az értékek azt jelentik, hogy az elfogadható ingatlanok valahol a 225 és 290 ezer forintos négyzetméterár között mozognak, persze egyes esetekben átléphetik a 300 ezres határt.
Ahhoz, hogy ez mit jelent, érdemes egy kicsit böngészni a lakáshirdetések között, azzal a megkötéssel, hogy az ingatlan valódi értéke – amelyet a csődeljárásban meghatároznak - és a hirdetésben szereplő összegek nem feltétlenül fedik egymást. Utóbbi esetében ugyanis az eladó számol az alkudozással, illetve sokan hajlamosak túlbecsülni lakásuk értékét.
Ha azonban mégis a hirdetésekre hagyatkozunk, hamar kiderül, hogy a budai kerületeket elfelejthetjük, vagy csak panel, illetve kevésbé jó állapotú lakások jöhetnek szóba. Ez jól látszik, ha a paramétereket beírjuk az ingatlan.com adatbázisába, amely zömmel a IV, VIII, X, XX. kerületből dob fel találatokat, de Csepel is szerepel a szórásban. Budán a békásmegyeri panelek között érdemes keresgélni, ha a kormányrendeletben meghatározott ingatlanokat keresünk. A XIII. kerületi találatok között pedig nyilván elfelejthetjük Újlipótvárost.
Pest megyében a négyzetméterárak már inkább 175 és 220 ezer forint közé esnek, amely kevésbé a Budaörs, illetve a Szentedre által közrefogott, a fővárostól nyugatra eső házakat jelenti.
A megyei jogú városokban 140 és 185 ezer forintos négyzetméterárakkal számolhatunk, más városokban 127-165 ezer, a községekben pedig már inkább a 100 ezer forint alatti kategóriában gondolkodhatunk.
Mindezek persze egyáltalán nem meglepőek, azt ugyanis a kormány, illetve a magáncsőd-szabályozásában résztvevő szervezetek, mint például a bankszövetség is deklarálta, hogy az intézkedéssel a valódi rászorulókon szeretnének segíteni, nem pedig azokon, akik például az átlagnál jobb ingatlanban élnek.
Pontos becslést a belépőkről nehéz adni, mert míg a Bankszövetség 25-40 ezer adósról beszélt, az mfor.hu témában rendezett konferenciáján a 100 ezres szám szerepelt.
Az tény, hogy teljesen elúszott embereknek nem jelent segítséget, már csak azért sem, mert csak olyanoknak szól a törvény, akiknek van vagyonuk, jövedelmük és a tartozás nem nagyobb, mint az ez alapján számított összeg kétszerese.
Korábban már megtudhattuk azt is, hogy mely vagyontárgyakat lehet bevonni az adósságrendezésbe és melyek azok, amelyeket egészen biztosan megtarthatunk.
Ezek alapján lassan körvonalazódni látszik, hogy pontosan kiknek is szánja a kormány ezt a rendszert. Azoknak, akik a magyar viszonyok között elfogadható körülmények között élnek, nem fényűző módon, amely tetten érhető mind a lakáskörülményeket, mind pedig az ingóságokat illetően. Akik még a "víz felett vannak" és hajlandóak 5 évig - vagy az elszámolásig - a tisztes magyar minimumon élni.
mfor.hu
