A kormány a válság közepette is igyekszik olyan lépéseket meghozni, amelyek a későbbiekben meg fognak térülni az ország számára, közölte Oszkó Péter a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szervezett konferencián. A pénzügyminiszter példaként említette a nyugdíjrendszer átalakítását, amely nemcsak rövid távú kiadáscsökkentés a költségvetésnek, hanem hosszabb távú elemekkel is rendelkezik: megváltozik a nyugdíjjogosultság korhatára és átalakul az indexálás is.
Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy a nyugdíjkiadások a GDP tíz százaléka alatt maradjanak. Ez a szám 2010-ben még a bruttó nemzeti össztermék 10,5 százalékára rúg majd, 2015-re azonban 8,5 százalékra szorítják le.
A másik, hosszabb távra szóló döntés a családtámogatási rendszer átalakítása, amelynek célja, hogy növekedjen a munkában lévők száma. Ez tipikusan olyan reform, amelyből a költségvetésnek 2009-ben és 2010-ben semmi haszna nem származik. Oszkó Péter szerint egy kétgyerekes anya átlagosan hat évig él állami támogatásból. Emiatt egyrészt kiesik a munkaerőpiacról, másrészt alkalmatlanná válik a munkára. Ma az egyik legnagyobb gond, hogy miként reaktiválják ezeket az embereket a munkaerőpiacon, figyelmeztetett.
Húsz év óta a legnagyobb adóreform
Az idén induló és jövőre folytatódó adócsökkentésre mértékét tekintve húsz éve nem volt példa, jelentette ki a pénzügyminiszter arra utalva, hogy a munkát terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Hozzátette azt is, hogy az adóék csökken, így a bruttó bérből a munkavállalóknál maradó hányad a korábbi 46 százalékról már 2010-ben 54 százalékra nő. Ennek célja, hogy megérje munkát vállalni vagy még többet dolgozni, és ezzel is elősegítsék az öngondoskodást.
A pénzügyminiszter megismételte tegnapi kijelentését, miszerint az adóreform révén - a szuperbruttósítás ellenére - az átlagbért keresők egy-másfél havi bérrel többet vihetnek haza.
Az euróövezeti csatlakozással kapcsolatban elmondta: a válságkezelő kormány nem az euró bevezetésének céldátumát kívánja kijelölni, hanem a bevezetéshez szükséges lépéseket teszi meg. Magyarország ezzel szerezheti vissza a befektetői bizalmat. De ma olyan helyzet van a világgazdaságban, ami miatt a követelmények teljesítésére nincs befolyása a magyar kormánynak.
Sajtóértesülések szerint a Pénzügyminisztérium mintegy 6,5 százalékos visszaesést prognosztizál az idei évre, ám ezt a számot Oszkó Péter nem erősítette meg.
Bod Péter: túl hosszútávúak a reformok
A konferencián részt vett Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, az Antall-kormány egykori minisztere is, aki szerint egy ennyire rövid ideig regnáló kormánynak nem szabadna évtizedeket meghatározó reformokba belekezdenie. Ezekhez egy új, a társadalom támogatását élvező kormányra lenne szükség, tette hozzá.
Az ingatlanadó kapcsán az ellenzéki Fidesz már közölte, hogy kormányra kerülése esetén egyből eltörölné azt – tehát az egyik kormány kiássa az árkot, míg a következő betemeti. A Corvinus Egyetem oktatója szerint ezen kérdés körül még sok csetepaté várható.
Bod Péter Ákos úgy véli: ha már mindenképp marad a Bajnai-kabinet, akkor olyan lépésekre kellene szorítkoznia, amelyek ennek az évnek a túléléséhez elegendőek. Kiadáscsökkentés terén például az állami bürokráciára koncentrálhatna a kormány.
A vállalkozók is ellenzik az ingatlanadót
„Alapvetően elhibázottnak tartom, hogy recessziós környezetben, jelentős számú kihasználatlan kereskedelmi ingatlan mellett értékalapú ingatlanadót tervez bevezetni a kormány” – jelentette ki a konferencián Futó Péter.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó Futureál Holding Zrt. elnöke az egy százalékra tervezett, értékalapú kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó adót rendkívül magasnak tartja; ehelyett megoldásként az árbevétel alapú adóterhelés felé elmozdulást javasolna.
VMI
Menedzsment Fórum
