Pénteken közölte a KSH a kormányzati szektor 2010-es adatait, melyeken érdemes egy kicsit elidőzni. A statisztikusoknak 1999-ig vannak visszamenőlegesen adataik, így mérleget lehet vonni az elmúlt 12 évről. A legfeltűnőbb a szociális juttatásokra fordított összeg robbanásszerű emelkedése, de a központi kormányzat összes kiadása is két és félszeresére emelkedett.
Háromszor annyi támogatás
1999-ben a központi kormányzat összes kiadása még 5632,2 milliárd forint volt, tavalyra ez 13 248,1 milliárdra emelkedett. Hasonló folyamat ment végbe a bevételek terén is, a 12 évvel ezelőtti 5034,4 milliárdról 12 095,2 milliárdra nőttek a bevételek. A kiadásokon belül jelentős átrendeződés volt megfigyelhető a pénzbeli társadalmi juttatások területén, azaz nem túloznak akik azt állítják, hogy az elmúlt évtizedben talán túlságosan is bőkezűvé vált a magyar állam.
A kiadások összetételét vizsgálva az derül ki, hogy már 1999-ben is a pénzbeli társadalmi juttatások tették ki a legnagyobb részt a maguk 1518,2 milliárd forintjával, de akkor még alig maradtak el mögöttük a munkavállalói jövedelmek, vagyis a közalkalmazottak bérei 1242,2 milliárddal. Azóta viszont előbbi összeg 4234,1 milliárdra, míg utóbbi csak 2906,6 milliárdra emelkedett, vagyis jelentősen kinyílt az olló a kettő között. Mindez úgy, hogy az elmúlt 12 év kumulált inflációja mintegy 90 százalék volt, azaz a kiadások duplázódása lett volna reális nagyjából.
Mindez részben alátámasztja azt a tavaly szeptemberben megjelent tanulmányt, mely szerint a visegrádi országok közül hazánk feltűnően sokat költ családtámogatásra. Az összes szociális transzferen belül hazánkban 10,2 százalék a családi támogatások aránya, ez kiemelkedően magas, Csehországban és Szlovákiában 7-8 százalék, Lengyelországban pedig mindössze 3,3 százalék ez az arány.
Hazánkban az egy gyermeket nevelő családok évente 1953 eurónyi támogatásban részesülnek az állam részéről, ami például több mint négyszerese a lengyel 446 eurós összegnek. Szlovákiában 1122 eurót kapott egy átlagos egygyermekes család 2007-ben, míg a cseheknél 1458 euró volt ez az összeg.
A bevételeken belül 99-ben a termelési és importadók képviselték a legnagyobb részt 1865,1 milliárd forinttal. Ez a kategória meg is tartotta első helyét 2010-ig, azonban részaránya emelkedett, hiszen tavaly már 4527,9 milliárd forintja származott ebből a forrásból a kormánynak. A második legnagyobb tételt tavaly a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentették 3222 milliárddal.
Kamatkiadások: nem is olyan vészes
További érdekesség, hogy miközben a kormány a magas államadósságot teszi felelőssé a megnövekedett kiadásokért, a kamatkiadások megugrásával érvel, az elmúlt 12 évben a kamatkiadások "csak" másfélszeresükre emelkedtek az 1999-es 776,9 milliárdról 1118,9 milliárdra. Ráadásul a kamatkiadások nem is tavaly voltak a legmagasabbak az elmúlt évtizedben, hiszen 2009-ben 1182,2 milliárd forint állt ezen a soron.
Az viszont a KSH adataiból is világosan látszik, hogy a magyar állam a 2000-es években adósodott el robbanásszerűen. Miközben 2001-ben még 624,3 milliárd forint volt a nettó hitelfelvételünk, a következő évben ez hirtelen 1539,6 milliárdra ugrott. A legtöbb új hitelt 2006-ban vettük fel, akkor 2225,8 milliárd forint volt a kormányzati szektor nettó hitelfelvétele.
Beke Károly
mfor.hu
