Megszakítás nélkül immár 23 hónapja nő az ingatlanpiac, legalábbis a Duna House tranzakciószám becslése alapján 2014 januárja óta minden hónapban több ingatlan adásvételére került sor, mint az előző évben. Sőt, a főváros egyes kerületeiben már 2013 második felétől érezhető volt a fordulat az ingatlanpiacon. Ahogy akkor, vagyis 2013 nyarán pedzegettük, eljött az ingatlanvásárlás ideje. (lásd: Most kell ingatlanba fektetni?).
A folyamatos jegybanki alapkamat-vágások nyomán erodáló betéti kamatok és a 2013 augusztusától életbe lépő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulási teher miatt ugyanis egyre kevésbé érte meg bankban tartani a megtakarításokat.
A pénzintézetekből kiáramló forrásokat a kormányzat részben az állampapírpiacra terelte, de jól jártak a befektetési alapok és ekkor kezdődött meg az ingatlanpiac felfutása is. Ebben az időszakban még elsősorban a fővárosi ingatlanpiac, azon belül is a jó lokációval rendelkező, panelprogrammal felújított és alacsony rezsijű, de könnyen kiadható házgyári lakásokat, illetve kisebb téglalakásokat keresték a befektetők.
Aztán 2014-ben alaposan meglódult az albérletek árazása, még vonzóbbá téve a befektetési lakásvásárlást. Míg az első félévben még 10-20 százalékos éves növekedést mért a tranzakciószámokban a Duna House, az év második 6 hónapjában már nem volt ritka a 40-50 százalékos bővülés sem. Ráadásul 2015 tavaszára a szélesebb rétegeket megcélzó sajtótermékek is "rátaláltak" a berobbanó ingatlanpiacra, tovább fűtve a piacot, ami azonban már nem csak a kereslet növekedésében, hanem az ingatlanok árazásában is "testet öltött".
Az elszabaduló árak aztán visszafogták a keresletet, novemberre például a Duna House keresletindexe éves mélypontjára esett, míg az adásvételek száma már csak éppen, hogy kimutatható mértékben tudott nőni.
A magas árak tehát mérsékelték a befektetői aktivitást, a lakhatási céllal vásárlókat pedig talán a korábbinál lényegesen magasabb árak, illetve a hitelektől való félelem tartja távol a piactól. Egyelőre. A kormánynak az év utolsó heteiben hozott intézkedései ugyanis átsegíthetik a piacot a mostani megtorpanáson. Az újépítésű lakásoknak az áfáját 2016-tól 4 éven át ugyanis 5 százalékra csökkentik, ami egyrészt lakásépítési boomot generálhat, másrészt egyes elemzők szerint 5-8 százalékos árcsökkenést is eredményezhet az új építésű lakások piacán.
A kínálat növelése mellett a kormány a keresletet is megpróbálja élénkíteni, legalábbis a CSOK megváltoztatásával, különösen a három gyermekesek 10+10 milliós támogatásával egy szűkebb réteg mindenféleképpen kedvezőbb feltételekkel vághat bele jövőre a saját otthon megteremtésébe.
mfor.hu
