A világ 73 városában készülő felmérés 122 termék és szolgáltatás árát vizsgálja, valamint 112, a munkaidőre, bérekre, levonásokra vonatkozó kérdést kell megválaszolni 14 különböző foglalkozás esetében. A beérkező több mint harmincezer adat eredményét az Árak és keresetek című kiadványban nemrég publikálta a svájci bank, a UBS.
A devizák elmúlt évben tapasztalt rendkívüli árfolyamváltozása - a dollár gyengülése a svájci frank ellenében - leginkább az export, import és az idegenforgalom területén érezteti a hatását. Egy ország gazdasági tevékenységében már kevésbé hangsúlyos. Az árfolyammozgások a rangsor átrendezéséhez is hozzájárultak, hiszen Sydney is előrébb tört a valutájuk dollárral szembeni 19 százalékos erősödésének következtében. Az ausztrál város az árszínvonal tekintetében a 7. helyet foglalja el.
Budapest a lista alsó harmadában
Árszínvonal tekintetében a 48. helyét foglalja el a magyar főváros, így drágábbnak bizonyul mint Kijev, Prága, vagy Bukarest. Közvetlenül előttünk helyezkedik el a listában Caracas, Venezuela fővárosa, ahol a magas infláció és a rögzített árfolyam drágította a mindennapokat.
A dollár gyengülése pedig némileg olcsóbb amerikai városokat eredményezett. Míg New York jellemzően az első 10-ben szokott szerepelni, ezúttal csak a 14. helyet tudhatja magáénak a legdrágább városok listájában. Ennél magasabb árszínvonal jellemző például Párizsban, de már Bécsben is. Az első három helyet pedig Oslo, Zürich és Genf foglalja el. Ahhoz, hogy az első háromban két svájci város is szerepel, hozzájárulhatott a frank 30 százalékos erősödése a dollárral és az euróval szemben az elmúlt egy évben.
Bukarestben is jobb az élet, mint nálunk
Az adott városra jellemző vásárlóerőt az alapján határozták meg, hogy a rendszeres nettó keresetből hányszor lehet megvásárolni az összeállított 122 termékből és szolgáltatásból álló fogyasztói kosarat. Ez alapján hazánk Bukarestnél is rosszabb helyzetben van. Ugyan a magyarok többet keresnek átlagban a románoknál, ez mégsem elég ahhoz, hogy a hazai vásárlóerő a dél-keleti szomszédunkénál jobb legyen. A magyar fizetések ugyanis nem magasabbak annyival, mint amekkora különbség van a két főváros árszínvonalában. Az UBS felmérése alapján a vásárlóerő tekintetében a magyarhoz hasonló adat jött ki Shanghaj, Bangkok, Delhi és Caracas esetében is, minimális eltéréssel ugyan, de ezekben a városokban rosszabb a helyzet.
Abból a szempontból, hogy hányszor tudják a fizetésből megvenni az összeállított 122 termékből és szolgálttásból álló kosarat a legjobb eredmény Zürichre jött ki, ezt követi közel 5 százalékpontos lemaradással Miami és Los Angeles szinte azonos eredménnyel. Érdekes, hogy legutóbb Luxemburg a harmadik helyet foglalta el a rangsorban, most viszont az ötödik helyre csúszott vissza. A feltörekvő piacok pedig - mint például Shanghaj vagy Doha - a magas gazdasági növekedési ütem ellenére sem tudtak pár helynél többet előrelépni a listán.
Székely Sarolta
mfor.hu
