A befizetések 63 százaléka (45,899 milliárd forint) a háztartások, 37 százaléka (27,342 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik.
A pénzforgalmi bevétel - ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is - 50,226 milliárd forint volt az első hét hónapban.
A legnagyobb illetékbevétel az ingatlanátruházások (53,988 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (9,808 milliárd forint) kapcsán keletkezett.
A háztartások e két címen mintegy 28,901 milliárd, illetve 8,609 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték több mint 5,558 milliárd, az ajándékozási illeték 1,348 milliárd forintot vett ki a lakosság tárcájából. Bírósági eljárási illetékekre több mint 1,18 milliárd, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 302 millió forintot költöttek a háztartások.
A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlanátruházási illeték (25,087 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén 1,199 milliárd, államigazgatási eljárási illeték címén mintegy 465 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig közel 581 millió forintot fizettek ki.
A beszedett illetéket a törvény szerint ketté kell bontani. Az egyik 50 százalék az önkormányzatokat, a másik a központi költségvetést illeti. Az elsőből azonban levonja az APEH a működési költségét, ami a megyékben 8,5, a fővárosban 4 százalék.
A július végéig képződött 73,241 milliárd forint illetékbevételből 41,728 milliárd forintra a központi költségvetés volt jogosult, míg az önkormányzatokat - a beszedéssel kapcsolatos költségek levonása után - 31,513 milliárd forint illeti meg.
Budapesten az első hét hónapban mintegy 24,848 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ami az összes bevétel közel 29 százaléka. A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (6,898 milliárd forint) és Veszprém megyében (2,671 milliárd forint) fizették be a háztartások és vállalkozások.
