A testület keddi kamatdöntő ülésén 2,10 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot a piaci várakozásoknak megfelelően. Az ülést követő kiadott keddi közleményükben azt írták, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a márciusi Inflációs jelentés előrejelzései alapján, a középtávú inflációs kilátások átfogó áttekintését követően értékeli a további monetáris lazítás szükségességét. A magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika előrejelzési idejében fokozatosan záródik, így a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik - áll a közleményben.
Megjegyzik azt is, hogy az előző kamatdöntés óta további elmozdulás történt a decemberi Inflációs jelentés lazább monetáris politikát feltételező pályája felé. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a testület megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje még összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével, és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
"Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél elérése a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat" - fogalmaznak a közleményben.
Úgy vélik, hogy folytatódhat a magyar gazdaság bővülése, de az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A növekedést elsősorban a belső kereslet támogathatja. A vállalati beruházási aktivitást idén élénkítheti a kibővített növekedési hitelprogram, azonban ellenkező irányba hat a gyenge nemzetközi konjunktúra és az EU-források beáramlásának mérséklődése. A háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként.
A 2014. év negyedik negyedévében a szezonálisan igazított adatok alapján a foglalkoztatottság nem változott érdemben az előző negyedévhez képest, amiben a közfoglalkoztatottak számának emelkedése is szerepet játszott.
A belső kereslet élénkülése ellenére, a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás pedig tartósan mérsékelt maradhat.
Az MNB megjegyzi, hogy a fogyasztói árak januári, további csökkenésében szerepet játszott az üzemanyagárak mérséklődése, míg a maginfláció esetében a piaci szolgáltatások árindexének esése. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. A piaci szolgáltatások alacsony árindexe alapján növekedhetett a valószínűsége a másodkörös hatások kialakulásának. A konjunktúra élénkülésével az infláció az előrejelzési időszak második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket - írta a tanács.
A nemzetközi befektetői hangulat változékony volt az előző kamatdöntés óta, a görögországi politikai események és az orosz-ukrán konfliktus kiéleződése kedvezőtlenül hatott a globális befektetői hangulatra. A január óta korrekciót mutató világpiaci olajárak és az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjának kibővítéséről szóló január végi bejelentés, majd az orosz-ukrán konfliktus rendezése érdekében folytatott tárgyalások eredménye javította a pénzpiaci környezetet.
A forint árfolyama erősödött az euróval szemben, amelyben főként nemzetközi tényezők játszottak szerepet. A hazai kockázati mutatók vegyesen alakultak, az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a CDS-felár jelentősen javult, ugyanakkor a hosszú államkötvény hozamokban kisebb emelkedés volt megfigyelhető. Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány - fogalmaz a testület.
MTI
