Hangsúlyozta: a jegybank eszköztára szűk, de a bejelentett intézkedések szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön a növekedési fordulat és fenntarthatóvá váljon a növekedés. Azzal kapcsolatban, hogy a monetáris tanács minden kamatdöntési periódusban 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött, úgy fogalmazott: "ez a fokozatosság, kiszámíthatóság bejött, a folyamatosság, tehát az, hogy mindig megyünk előre, az bevált, az egy jó stratégia".
Matolcsy György szerint a magyar hitelrendszer "alig működik". Egy széles mikrovállalati körben lényegében nincs hozzáférés a pénzpiacokhoz, és ha van, akkor drágán működik. Kijelentette: mivel Magyarországon az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás "rendben van", az MNB négy területen járulhat hozzá a növekedési fordulathoz.
Egyrészt a pénzügyi költségek csökkentésére kell törekednie a jegybanknak. Az ilyen költségek között említette a jegybanki alapkamatot, az alapkamat után beárazott hitelkamatokat és az állami adósságszolgálat kamatterhét. Rámutatott: minden esetben amikor az MNB kamatot vág, az átgyűrűzik az állampapír-piaci hozamokba, de növekvő állampapír-piaci keresletet is teremt, mert a befektetők arra számítanak, hogy később még alacsonyabb lesz a kamatszint.
Hangsúlyozta, hogy a jegybanknak nem szabad terhelnie a költségvetést, ezért az idén és jövőre is nullszaldósnak kell lennie az MNB működésének. (a legfrissebb adatok szerint igen csak mínuszban van jelenleg az MNB egyenlege - mforszerk.).
"Ez kötelességünk" – fogalmazott, emlékeztetve, hogy az Európai Unió korábban 2013-2014-re 380 milliárd forintos jegybanki veszteséget jósolt, amelyet a költségvetésből kellene finanszírozni. A növekedést segítő harmadik terület a jegybank által bejelentett növekedési hitleprogram. A negyedik terület - mondta -, ha "balul ütne ki valami az unióban vagy a világban és újra megtámadnák Magyarországot", akkor a jegybanknak kötelessége megvédeni a magyar pénzügyi rendszert. "Reméljük ez nem történik meg" – tette hozzá.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az eseményen beszámolt róla: az igazgatótanács úgy döntött, hogy a növekedési hitelprogram első pillérének keretében a beruházási célra folyósítandó hitelek folyósításához a bankok 2014. február végéig kapnak haladékot. A program júniustól augusztusig tartó futamideje alatt a szerződéseket kell megkötni és ez idő alatt a hitelösszeg 30 százalékát kell csak folyósítani. A fennmaradó összegeket a hitelintézetek a folyósítás esedékességekor kérhetik majd az MNB-től.
A jegybank korábban arról tájékoztatott, hogy a beruházások megfelelő előkészítésének érdekében az ilyen hitelekért folyamodó vállalkozások később is felvehetik a kedvezményes kamatfeltételekkel nyújtott hitelösszeget.Nagy Márton az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a hitelintézeteknek valószínűleg jövő kedden küldik ki a szerződéstervezeteket és a terméktájékoztatót, a bankoknak pedig jövő péntekig kell közölniük, hogy mekkora összeget igényelnek.
MTI