"Az utóbbi időszakban néhány mutatót tekintve közeledtünk a kritériumok teljesítéséhez, ezért kerülhetett ismét előtérbe hazánkban az euró bevezetése" - kezdte előadását Csermely Ágnes, az MNB elemző csoportjának vezetője. 2009-ben talán sikerül a költségvetési hiányt az előírt három százalékos szint alá szorítani, és az infláció is jó eséllyel a maastrichti kritérium alá süllyed 2010-re, de hazánknak így is vannak még tennivalói.
Még mindig magas az államadósság
Az egyik legnagyobb gond, hogy Magyarország államadóssága még mindig 70 százalék felett van a GDP arányában, míg az euró bevezetéséhez 60 százalékos arányt tart elfogadhatónak az Unió.
Csermely Ágnes szerint az államadósság csökkentéséhez leginkább arra lenne szükség, hogy növekedjen a magyar gazdaság, ezért szerinte olyan intézkedésekkel kellene konszolidálni, melyek egyben a növekedést is javítják. "Az egyszeri intézkedések, mint például a tizenharmadik havi juttatások eltörlése, ebből a szempontból nem sokat jelentenek, mivel nem igazán serkentik a növekedést" - tette hozzá.
"A sikerhez arra lenne szükség, hogy a magyar gazdaság jobban tudjon alkalmazkodni az asszimetrikus sokkokhoz, ez pedig rugalmasabb munkaerőpiaccal és nagyobb fiskális mozgástérrel valósítható meg. A mostani válság is rámutatott arra, milyen kicsi a magyar kormány mozgástere: míg Nyugat-Európában mindenki a gazdaságélénkítésben látja a kivezető utat, addig itthon erre nincs esély, mivel azzal az eddig elért eredményeket veszélyeztetnénk" - véli a jegybank szakembere.
Munkaerőpiaci reform lenne a megoldás?
Csermely Ágnes szerint itthon leginkább a munkaerőpiac rugalmasságával vannak problémák. A foglalkoztatásnak tartósan magasnak kellene lennie, de mi még átmenetileg sem tudjuk azt magasra emelni. "Itthon túl sok az állami beavatkozás a munkaerőpiacon: a minimálbér emelése, a magas adó- és járulékterhek, valamint a gáláns szociális rendszer nem segítik elő a foglalkoztatás javítását" - vélekedik az MNB elemzője.
"A magyar adórendszer legnagyobb problémája, hogy magasabb adókulcsokkal sem jön be több bevétel, mint a régió országaiban, ez pedig a jövedelemeltitkolás magas arányára utal" - tette hozzá Csermely Ágnes. Statisztikák szerint legjobban az alacsony végzettségűek foglalkoztatása terén vagyunk lemaradva: a férfiaknál ez különösen a 40 év feletti korosztályban jelenik meg az előrehozott nyugdíj, illetve a rokkantnyugdíj miatt, míg a nőknél a szülőképes korban lévők foglalkoztatásán kellene leginkább javítani. "Természetesen minden anyuka szívesen marad otthon kisgyermekével, de az nehezen tartható, hogy az OECD-tagországok közül Magyarország költi a legtöbbet gyermektámogatásra" - tette hozzá Csermely Ágnes az utóbbi tendenciára utalva.
A szakember szerint a megoldás egy munkaerőpiaci fiskális reform lenne, elsősorban a minimálbér, illetve a szociális rendszer átalakítása szükséges. Szerinte elemi érdekünk, hogy ezt a reformot végrehajtsuk, de végső esetben akár a piac is kikényszerítheti ezt, ha azt látja, hogy a magyar kormány tehetetlen.
Szlovákia példáját kell követnünk?
Sokak szerint Szlovákia lehetne a követendő példa Magyarország számára, északi szomszédunk ugyanis 2009 januárjától belép az eurózónába. Éppen ezért a Magyar Közgazdász Társaság meghívta a beszélgetésre Ódor Lajost, aki a Szlovák Nemzeti Bank tanácsának a tagja.
"Szlovákiának épphogy sikerült csatlakoznia az Európai Unióhoz 2004-ben; 2003-ban még mi sem tartottuk elképzelhetetlennek, hogy az új tagországok közül az utolsók között csatlakozunk majd az eurózónához 2009-ben. Azóta mindössze annyi történt, hogy mi tartottuk a 2009-es dátumot, míg a környező országok rendre eltolták a csatlakozás időpontját" - vázolta fel Ódor Lajos.
A szlovák jegybank szakembere hozzátette: 2002-ben északi szomszédunknál nyolc százalék körül volt a költségvetési hiány, 8-10 százalékos volt az infláció, és 18 százalékos volt a munkanélküliség. Onnan sikerült öt év alatt elérni, hogy teljesítsék a maastrichti kritériumokat.
Ódor Lajos szerint a kulcs az volt, hogy 2003 és 2005 között a szlovák kormány végrehajtotta a strukturális reformokat, a nyugdíjreformot, az adóreformot, a szociális reformot és a fiskális reformot.
"Az euró már eddig is sokat segített Szlovákiának, mivel az elmúlt években egyfajta kényszerzubbony volt a politikusok számára a hiány leszorításához. Amikor azt látta a piac, hogy egy kicsit lazul a fegyelem, rögtön adott egy pofont a korona leértékelésén keresztül" - vázolta fel a csatlakozás előnyeit a szakember.
Ódór Lajos hozzátette:számítások szerint Szlovákia csatlakozása az euróövezethez évente 0,3-0,5 százalékkal emeli meg a gazdasági növekedést a következő hét-tíz évben, emellett jelentős versenyelőnye lesz az országnak a külföldi beruházások terén, mivel a cégeknek nem kell árfolyamkockázattal számolniuk.
2012-ben lehet leghamarabb eurónk
Bár a magyar kormánynak jelenleg nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetését illetően, Veres János pénzügyminiszter épp szerdán mondta el a parlamentben, hogy a tervek szerint jövőre csatlakozhatunk az ERM-2 árfolyamrendszerhez, melyet az euró előszobájának is neveznek.
Ha ez megtörténik, akkor két éven belül kellene teljesítenünk a maastrichti kritériumokat, tehát leghamarabb 2012-ben fizethetnénk a közös valutával.
A szlovák jegybank szakértője szerint Magyarország számára is fontos tanulság lehet, hogy a maastrichti kritériumokat nem elég egyszer teljesíteni, az Unió a fenntarthatóságot tartja fontosnak. Ugyanakkor az nincs pontosan megfogalmazva, hogy ez mit takar, így a jövőben csatlakozni kívánó országoknak erről minél előbb meg kell állapodniuk az EU-val.
Ódor Lajos szerint fontos, hogy az euró bevezetését ne csak az egyik politikai oldal támogassa (a Fidesz is a bevezetés mellett áll, és ennek érdekében nyitott lehet kompromisszumra a kormánnyal annak időrendjét és a költségvetési kiadási korlátokat illetően, mondta korábban Navracsics Tibor frakcióvezető - a szerk.); konszenzusra van szükség, a strukturális reformokat pedig érdemes még a csatlakozás előtt végigvinni. Szerinte mindenekelőtt fel kell mérni a gazdasági mutatókat, az Uniónak pedig - folyamatosan - hihető, transzparens statisztikákat kell szolgáltatni.
Beke Károly
