A 2012 második negyedévében mért 21 százalék körüli 90 napos késedelmes vállalati hitelek aránya év végére 19 százalékra süllyedt, ami meglepte a Magyar Nemzeti Bank szakembergárdáját is. Az MNB csütörtök délelőtt ismertette legfrissebb hitelezési felmérését, mely szerint a vállalati hitelállomány minőségének érzékelhető javulása alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Igaz, a javulás jelentősebb része a kereskedelmi bankok rossz hiteleinek leírásából fakad, azonban kisebb mértékben a portfólió önmagában is javult, amire még nem volt példa a válság kitörése óta. Ennek köszönhetően a 90 napos késedelemben lévő (NPL) hitelek aránya szűk 2 százalékponttal csökkent.
A vállalati hitelezés területén a bankok egyébként alapvetően ellentétes kereslettel szembesülnek. Míg a rövid lejáratú hitelek területén a pénzintézetek többsége erősebb keresletet tapasztal, addig a hosszú lejáratú, többségében beruházási hitelek iránti kereslet még soha nem volt ilyen alacsony. Így nem csoda, hogy a magyar bankrendszer vállalati hitelportfóliójának összege a válság kitörése óta folyamatosan épül le, míg versenytársainknál, például a lengyeleknél a válság óta összesítve 15 százalék körüli növekedést mértek. Az MNB felmérése arra nem tér ki, hogy a vállalati hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya hogyan alakult a válság óta, de ezzel kapcsolatban az mfor.hu pár hete közölt már egy elemzést. Az alapján a GDP arányos vállalati hitelállomány nagysága még egyáltalán nem nevezhető alacsonynak, igaz magasnak sem.
A következő időszakban a vállalati hitelezés területén az elmúlt negyedévekben jelentkező lemaradásunk a várakozások szerint csökkenhet. Legalábbis ha a hitelezési feltételek várható alakulására tekintünk. Miközben a régióban a feltételek inkább szigorodnak, addig hazánkban az idei év első negyedévében inkább enyhülés várható, amit a likviditási helyzet és a jó ügyfelekért folytatott verseny támogathatja. Persze ez önmagában nem jelenti azt, hogy ténylegesen is enyhébbek lesznek a vállalati hitelezés feltételei, hiszen az elmúlt időszakban is volt már rá példa (legutóbbi 2011 végén), amikor a bankok többsége enyhítést várt, az időszak végén mégis szigorítást mért az MNB.
A vállalati szegmenben érzékelhető hitelkínálati fordulathoz azonban a kondíciók folyamatos és érdemi enyhülésére van szükség - összegezte a jegybank szakembere, Fábián Gergely.
Lakossági területen szinte minden változatlan
A lakossági hitelezés területén nem tapasztaltak jelentős változást a felmérés során a szakemberek, bár a bankok az év elején módosított állami kamattámogatásos programra építve élénkülést várnak.
A teljes háztartási portfóliónak a nem teljesítő (90 napos késedelemmel rendelkező) aránya továbbra is csúcson, 16,25 százalékon volt az év végén. (mfor.szerk: ha a problémás, vagyis a valamilyen késedelemmel bíró hiteleket összeségét nézzük, az arány lényegesen magasabb. Lásd: Minden második devizahitel problémás)
A lakossági szegmensben egyébként a bankok a hitelezési feltételek esetén mind a lakás, mind a fogyasztási hiteleknél enyhítést várnak - mondta Fábián Gergely. Ugyanakkor a mostani felmérésben szereplő értékek mindkét hiteltípus esetén nagyjából megegyeznek az előző negyedévek értékeivel, amik alapján mint tudjuk, a lakossági hitelezés historikusan is mélypontra került tavaly év végére.
szp
mfor.hu
