2007. szeptember 24. 15:04

Mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal inkább megtartaná az összevonni szándékozott úgynevezett kisadókat (szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs járulék) - derült ki az Országos Érdekegyezetető Tanács (OÉT) hétfői ülésén. A kormámy csak olyan kérdésekben hajlandó egyezkedni, amelyek egy fillérrel sem kurtítják meg az állam bevételeit. Mfor.hu tudósítás.

Visszadobták (Mfor-montázs)

Az adótörvények sorsfordító kérdéseiben biztosan nem lesznek változások idén, legalábbis ami az OÉT javaslatait illeti. A kormány persze látszólag igen nyitott - az idén például a munkavállalói és a munkaadói oldal is kiemelte, hogy időben kapták meg a törvénytervezetet, ráadásul még a szerdai kormányülést megelőzően zajlott le az első egyeztetés.

Ugyanakkor Tátrai Miklós államtiktár, majd később Veres János pénzügyminiszter is kijelentette: a bevételeket befolyásoló javaslatok legjobb esetben is csak akkor lehetnek említésre méltóak, ha azok összességében nullszaldót mutatnak.

Bebetonozott sávok 

Így például az idén nincs sok esély arra, hogy a sávhatárokat kitolják vagy a kulcsokat csökkentsék. Jóllehet a személyi jövedelemadó változását - amely az adójóváírást alakítja át úgy, hogy a kiegészítő adójóváírás megszüntetése mellett a jóváírás tovább, 2,1 millió forint helyett 2,7 millió forintig lesz elérhető - keveslik a munkavállalói oldal képviselői.

Szerintük ugyanis a tervezett változásnak nincs elegendő hatása, nem csökkennek a terhek. Márpedig ez igencsak kívánatos lenne, hiszen a vagyoni típusú adók körében körvonalazódik a változás - utaltak a munkavállalók a 2009-től hatályos egységes ingatlanadóra.

Négyszázezres korlát


A személyi jövedelemadóval kapcsolatban a munkaadói oldal megjegyezte, hogy az adókedveményekre vonatkozó négyszázezer forintos határ (számos kivétellel a kedvezmények összértéke nem haladhatja meg a négyszázezer forintot) megszüntetése nagy könnyebbséget jelentene, mert a gyakorlatban ez csak adminisztrációs problémát okoz, költségvetési indoka azonban nincs.

Más kedvezményekhez ugyanis speciális jövedelem- és összeghatárok kapcsolódnak (így például a lakáshitelek törlesztőrészletéhez járuló kedvezmény), vagyis valójában a négyszázezres korlát egyetlen kedvezményt szabályozhat: az iskolai rendszerű képzés támogatását. Ez pedig csak kis összeget jelent a költségvetés számára. Veres János ígérete szerint a kormány át fogja tekinteni ezt a kérdést, vagyis akár el is lehet törölni azt.

Kisadók: kellenek vagy nem?


A kormány szerint jelentős adminisztrációs könnyítést jelentő úgynevezett kisadók összevonása ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert. Sem a szakszervezetek, sem a munkaadói oldal képviselői nem repestek a boldogságtól a javaslat hallatán, amely a szakképzési hozzájárulást, az innovációs járulékot és a rehabilitációs járulékot összevonva a munkaadói járulékhoz csapná.

A problémát nem is elsősorban az okozza, hogy adott esetben ez tehernövekedést okozhat (a betéti társaságoknak például nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük), sokkal inkább az, hogy a válalkozások nem vagy csak nagyon körülményesen rendelkezhetnének a szakképzési hozzájárulás összegével.

Jelenleg ugyanis elterjedt, hogy a társaságok saját maguk használják fel ezt az összeget, ám ezt nem látják biztosítottnak az összevonás után, mondta a munkaadók szóvivője, Rolek Ferenc. Jóllehet a kormány kész alternatív elképzeléseket meghallgatni, a munkaadói oldal inkább a plusz adminisztrációt választaná semmint az összevonást annak érdekében, hogy saját maga rendelkezhessen a hozzájárulás összegével.

Veres erre azt mondta: később aztán ne panaszkodjanak a vállalkozások, hogy a kormány nem hajlandó csökkenteni az adminisztrációt. A munkaadói oldal viszont azzal érvelt, hogy inkább jövőre foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, amikor úgyis teljesen átalakítják, megreformálják az adórendszert 2009-re.

Nem szélesítik a társasági adó kedvezményét 

Nem fogadta el a kormány azt a javaslatot sem, amely a már érvényben lévő, csökkentett társasági adókulcsot alkalmazók körét szélesítené ki.

Tavaly született a döntés, hogy az a társaság, amely alkalmazottját a minimálbér duplára jelenti be a minimálbér helyett, csökkentett, tíz százalékos társasági adókulcsot kell csak érvényesítsen - feltéve, ha a társaság éves bevétele ötmillió forint alatt marad. Ezt emeltette volna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal ötvenmillió forintra.

A kormány jónak tartja a javaslatot, de amíg a forrás oldala nem látszik, addig az nem valósítható meg - mondta Veres. Vagyis amíg más forrásból nem tudják a csökkentett kulcsot kompenzálni, addig nem lehet bevezetni. 

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum