4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal inkább megtartaná az összevonni szándékozott úgynevezett kisadókat (szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs járulék) - derült ki az Országos Érdekegyezetető Tanács (OÉT) hétfői ülésén. A kormámy csak olyan kérdésekben hajlandó egyezkedni, amelyek egy fillérrel sem kurtítják meg az állam bevételeit. Mfor.hu tudósítás.

Visszadobták (Mfor-montázs)

Az adótörvények sorsfordító kérdéseiben biztosan nem lesznek változások idén, legalábbis ami az OÉT javaslatait illeti. A kormány persze látszólag igen nyitott - az idén például a munkavállalói és a munkaadói oldal is kiemelte, hogy időben kapták meg a törvénytervezetet, ráadásul még a szerdai kormányülést megelőzően zajlott le az első egyeztetés.

Ugyanakkor Tátrai Miklós államtiktár, majd később Veres János pénzügyminiszter is kijelentette: a bevételeket befolyásoló javaslatok legjobb esetben is csak akkor lehetnek említésre méltóak, ha azok összességében nullszaldót mutatnak.

Bebetonozott sávok 

Így például az idén nincs sok esély arra, hogy a sávhatárokat kitolják vagy a kulcsokat csökkentsék. Jóllehet a személyi jövedelemadó változását - amely az adójóváírást alakítja át úgy, hogy a kiegészítő adójóváírás megszüntetése mellett a jóváírás tovább, 2,1 millió forint helyett 2,7 millió forintig lesz elérhető - keveslik a munkavállalói oldal képviselői.

Szerintük ugyanis a tervezett változásnak nincs elegendő hatása, nem csökkennek a terhek. Márpedig ez igencsak kívánatos lenne, hiszen a vagyoni típusú adók körében körvonalazódik a változás - utaltak a munkavállalók a 2009-től hatályos egységes ingatlanadóra.

Négyszázezres korlát


A személyi jövedelemadóval kapcsolatban a munkaadói oldal megjegyezte, hogy az adókedveményekre vonatkozó négyszázezer forintos határ (számos kivétellel a kedvezmények összértéke nem haladhatja meg a négyszázezer forintot) megszüntetése nagy könnyebbséget jelentene, mert a gyakorlatban ez csak adminisztrációs problémát okoz, költségvetési indoka azonban nincs.

Más kedvezményekhez ugyanis speciális jövedelem- és összeghatárok kapcsolódnak (így például a lakáshitelek törlesztőrészletéhez járuló kedvezmény), vagyis valójában a négyszázezres korlát egyetlen kedvezményt szabályozhat: az iskolai rendszerű képzés támogatását. Ez pedig csak kis összeget jelent a költségvetés számára. Veres János ígérete szerint a kormány át fogja tekinteni ezt a kérdést, vagyis akár el is lehet törölni azt.

Kisadók: kellenek vagy nem?


A kormány szerint jelentős adminisztrációs könnyítést jelentő úgynevezett kisadók összevonása ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert. Sem a szakszervezetek, sem a munkaadói oldal képviselői nem repestek a boldogságtól a javaslat hallatán, amely a szakképzési hozzájárulást, az innovációs járulékot és a rehabilitációs járulékot összevonva a munkaadói járulékhoz csapná.

A problémát nem is elsősorban az okozza, hogy adott esetben ez tehernövekedést okozhat (a betéti társaságoknak például nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük), sokkal inkább az, hogy a válalkozások nem vagy csak nagyon körülményesen rendelkezhetnének a szakképzési hozzájárulás összegével.

Jelenleg ugyanis elterjedt, hogy a társaságok saját maguk használják fel ezt az összeget, ám ezt nem látják biztosítottnak az összevonás után, mondta a munkaadók szóvivője, Rolek Ferenc. Jóllehet a kormány kész alternatív elképzeléseket meghallgatni, a munkaadói oldal inkább a plusz adminisztrációt választaná semmint az összevonást annak érdekében, hogy saját maga rendelkezhessen a hozzájárulás összegével.

Veres erre azt mondta: később aztán ne panaszkodjanak a vállalkozások, hogy a kormány nem hajlandó csökkenteni az adminisztrációt. A munkaadói oldal viszont azzal érvelt, hogy inkább jövőre foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, amikor úgyis teljesen átalakítják, megreformálják az adórendszert 2009-re.

Nem szélesítik a társasági adó kedvezményét 

Nem fogadta el a kormány azt a javaslatot sem, amely a már érvényben lévő, csökkentett társasági adókulcsot alkalmazók körét szélesítené ki.

Tavaly született a döntés, hogy az a társaság, amely alkalmazottját a minimálbér duplára jelenti be a minimálbér helyett, csökkentett, tíz százalékos társasági adókulcsot kell csak érvényesítsen - feltéve, ha a társaság éves bevétele ötmillió forint alatt marad. Ezt emeltette volna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal ötvenmillió forintra.

A kormány jónak tartja a javaslatot, de amíg a forrás oldala nem látszik, addig az nem valósítható meg - mondta Veres. Vagyis amíg más forrásból nem tudják a csökkentett kulcsot kompenzálni, addig nem lehet bevezetni. 

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!