A pénzügyi magatartást 1995 óta vizsgálják, így a változások sokkal szembetűnőbbek, mintha csak a válsággal kapcsolatos attitűdváltozásra kérdeztek volna rá a kutatók, emelte ki Bacher János, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyfélkapcsolati igazgatója.
A folytonosság jegyében született eredményekből egyértelműen látszik, hogy a magyar lakosság megtakarításai fogynak - olyannyira, hogy számuk történelmi mélypontot ért el 2008 novemberében. Ugyan számszerű adatokkal nem rendelkezik a GfK (változó, ki mennyi pénzt ért megtakarítás alatt), de mindössze a lakosság közel húsz százaléka érzi úgy, hogy félre tud tenni megtakarítás céljából.
Létbizonytalanságra számít a lakosság
Utóbbi felhasználásának célja is megváltozott: novemberben a lakosság 68 százaléka főleg váratlan kiadásokra spórolt, ami a létbizonytalanság egyik jele. Ez a szám tíz százalékkal magasabb, mint az év elején.
Mindebből következően a lakás- és autóvásárlások száma is visszaesett: az előbbit tervezők inkább a jelenlegi lakásuk felújítására fordítják pénzüket.
Mindennapi élet hitelből
Elszomorító tény az is, hogy a lakosság már nem csak tartós fogyasztási termékek, hanem napi cikkek vásárlására is hitelt vesz igénybe. (Ezt először 2007 őszén tapasztalták a kutatók.) Így hitelellátottságban az élvonalhoz tartozunk Közép-Kelet Európában, bankkapcsolatokat tekintve viszont inkább csak a középmezőnyhöz. Míg Németországban, Ausztriában, Szlovéniában a lakosság közel száz százaléka tartozik valamely bankhoz, addig itthon csak nyolcvan százalékunk mondhatja ezt el magáról. A folyószámlát vezetők száma pedig csupán hatvannégy százalékot tesz ki.
Nem szeretjük az értékpapírokat
A megtakarítások formái a válság hatására nem változtak jelentősen. Tehát - a több helyen megjelent híresztelésekkel ellentétben - nem rohantak a háziasszonyok OTP-részvényekért, és a bankokban sem jelentek meg tömegével új betétesek, akik otthon vagy máshol tartott pénzüket akarták volna a pénzintézeteknél lekötni.
A magyarok nem szívesen fektetnek értékpapírokba (mindössze három százalékuk), de lehet, hogy a jövőben ez az arány át fog rendeződni. Ugyanis a válság hatására egy kisebb - két százalékos - elmozdulás történt a kockázatosabb, ám nagyobb hozammal kecsegtető befektetések iránti nyitottság terén.
Tájékozottabbak és bizalmatlanabbak vagyunk
A valós pénzügyi döntésekben ugyan még nem tapasztalható számottevő változás, az emberek gondolkozásában azonban már igen: egyre többen figyelik a gazdasági híreket és érzik magukat pénzügyekben tájékozottabbnak. Például a magukat jól informáltnak érzők aránya év elején huszonhárom százalék volt, most huszonhét százalék.
Ezzel együtt azonban a bankok iránti bizalmatlanság is nőtt: saját pénzintézeteikben nagyjából megbíznak az emberek, de más bankok csődbejutását már tizennégy százalékkal többen tudják elképzelni, mint év elején.
A valós pénzügyi magatartást tehát egyelőre a kivárás jellemzi. A tömeges tájékozódási igény hatása azonban már rövid távon is megjelenhet a döntésekben. A kutatók átrendeződést jósolnak a megtakarítások formáját illetően, és ez a tőkepiac felé fordíthatja a lakosságot.
Gábor Fanni
