<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Tavaly év végéhez képest - ahogy az lenni szokott - az idei első negyedévben ismét emelkedni kezdett a GDP-arányos államadósság.

2017 első negyedévében az államháztartás bruttó adóssága a GDP 74,6 százalékát tette ki - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Ez a tavaly év végi állapothoz képest 0,5 százalékpontos növekedést jelent. A jegybank a tavalyi adatot egyébként némileg módosította, a korábban közölt 73,9 százalék helyett 74,1 százalék lett a tényleges GDP-arányos adósság.

Az idei évkezdés azonban jobbnak tűnik a korábbi éveknél, hiszen bár ilyenkor megszokott az adósság növekedése, ilyen kismértékű emelkedésre nem igazán volt példa.

A jegybank közlése szerint Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2017 első negyedévének végén a GDP 74,6 százaléka volt (26442 milliárd forint). A folyó áron számított adósság növekedéséhez a nettó hitelfelvétel 576 milliárd forinttal járult hozzá, amit a devizaadósság leértékelődése 56 milliárd forinttal mérsékelt. Az államháztartás nettó tartozása (22665 milliárd forint) a GDP 64 százalékát tette ki 2017 első negyedévének végén.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 204 milliárd forint volt 2017 első negyedévében. A szektor pénzügyi eszközei  közül emelkedett a  hitelintézeteknél  elhelyezett  önkormányzati  betétállomány,  jelentős mértékben növekedett az önkormányzatok által birtokolt kincstárjegyállomány, és kisebb mértékű államkötvény-vásárlás is történt. Kötelezettségeik terén visszafizetésre kerültek az előző negyedévben a központi kormányzattól felvett rövid lejáratú hitelek, emelkedett viszont az egyéb tartozások állománya, elsősorban az adótartozások  növekedése révén. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 93 milliárd forint volt.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2017 első negyedévében a negyedéves GDP 4,3 százalékát tette ki (349 milliárd forintot). A háztartások ebben a negyedévben legnagyobb mértékben az állampapír megtakarításaikat növelték, ezen belül is a hosszú lejáratú papírok iránt mutatkozott a nagyobb kereslet. Emellett tranzakcióból adódóan növekedett a tőzsdei részvények és az egyéb tulajdonosi részesedések állománya is, mely utóbbiban  szerepet játszott, hogy a korlátolt felelősségű társaságok  tulajdonosainak egy része az első negyedévben hajtotta végre a kötelező törzstőkeemelést. Ebben a negyedévben tovább bővült a biztosítástechnikai tartalékok állománya, mely növekedés elsősorban a nem életbiztosítási díjtartalékokat érintette. Ezzel egyidejűleg több pénzügyi eszközben is csökkentették befektetéseiket a háztartások. Tranzakcióból adódóan mérséklődött a készpénz-és betétállomány, nettó eladás volt a jellemző a hitelintézeti kibocsátású kötvények és a befektetési jegyek esetében is. A háztartások  egyéb követeléseit csökkentette az állami földeladásokhoz kapcsolódóan korábban elszámolt előlegek megszűnése.

A háztartások hitelállománya az első negyedévben kismértékű növekedést mutatott. Az ingatlanhitelek esetében továbbra is nettó hiteltörlesztés volt a jellemző,  ennél valamivel nagyobb mértékben növekedett a fogyasztási és egyéb hitelek állománya tranzakcióból adódóan.

mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.