Az üzemanyagár-csökkenés és a reáljövedelem növekedése következtében nálunk maradt milliárdok egy része nem meglepő módon a kiskereskedelemben csapódott le, és bár szinte minden soron kiemelkedő volt az éves bázisú növekedés, akkora kiugrás, mint a számítástechnika és egyéb iparcikkeknél, máshol nem volt. A naptárhatástól megtisztított volumen 23,7 százalékos pluszt mutatott januárban, mialatt korábban – többek között decemberben is – még voltak mínuszok is.
Ezek természetesen éves bázisú összevetések, vagyis nem azt jelentik, hogy januárban több kütyüt vettünk volna, mint decemberben, csak azt, hogy ez a január a tavalyihoz képest sokkal jobban teljesített.
Ha az abszolút nyers, tehát még a fogyasztói árindextől sem megtisztított forgalmat nézzük, akkor kiderül, hogy decemberben 63,9 milliárdot költöttünk számítástechnikai eszközökre és egyéb iparcikkekre, januárban pedig 39,4 milliárdot. Tavaly ezek 64,9, illetve 32,8 milliárdot tettek ki.
Többek között ennek is köszönhető, hogy a kiskereskedelem éves bázison évek óta nem látott mértékben, 8,7 százalékkal nőtt januárban. Az élelmiszerforgalom 5,7-tel, a nem élelmiszer pedig 12,2-vel. Ez utóbbi soron kétszámjegyű növekedés – a KSH által közölt – 2011 január óta nem volt.
Maga az üzemanyag-forgalom is komoly növekedést mutat, de éves bázison a január már nem volt olyan kimagasló, mint a december. Ha egyébként a nyers adatokat nézzük, akkor hosszú idő óta most először költöttünk 100 milliárdnál kevesebbet üzemanyagra.
mfor.hu
